Komplex analízis

Matematika
A matematika alapjai

Halmazelmélet · Naiv halmazelmélet
Axiomatikus halmazelmélet · Matematikai logika

Algebra

Elemi algebra · Lineáris algebra · Polinomok
Absztrakt algebra · Csoportelmélet · Gyűrűelmélet · Testelmélet
Mátrixok · Univerzális algebra

Analízis

Valós analízis · Komplex analízis · Vektoranalízis
Differenciálegyenletek · Funkcionálanalízis
Mértékelmélet

Geometria

Euklideszi geometria · Nemeuklideszi geometria
Affin geometria · Projektív geometria
Differenciálgeometria · Algebrai geometria
Topológia

Számelmélet

Algebrai számelmélet · Analitikus számelmélet

Diszkrét matematika

Kombinatorika · Gráfelmélet · Játékelmélet
Algoritmusok · Formális nyelvek
Információelmélet

Alkalmazott matematika

Numerikus analízis · Valószínűségszámítás
Statisztika · Káoszelmélet · Matematikai fizika
Matematikai biológia · Gazdasági matematika
Kriptográfia

Általános

Matematikusok · Matematikatörténet
Matematikafilozófia · Portál

Sablon:Matematika
  • m
  • v
  • sz

A komplex analízis vagy komplexfüggvény-tan a matematika azon ága, amely a komplex változós komplex értékű függvényekkel foglalkozik. Alkalmazzák kétdimenziós fizikai problémák modellezésében és a számelméletben is.

A komplex analízisben központi szerep jut a függvények differenciálhatóságának, s konkrétan a holomorf illetve a meromorf függvények vizsgálatának.

Komplex függvény

Bővebben: Komplex függvény

Komplex függvény alatt olyan függvényeket értünk, melyeknek az értelmezési tartománya és az értékkészlete egyaránt a komplex sík részhalmaza.

Differenciálhatóság

A derivált

Valamely f C C {\displaystyle f\in \mathbb {C} \to \mathbb {C} } függvény deriváltja a z helyen a valós esethez hasonlóan értelmezhető. Ha az alábbi határérték létezik, akkor f a z helyen differenciálható, s a határértéket az f függvény z pontban vett deriváltjának nevezzük:

f ( z ) = lim h 0 f ( z + h ) f ( z ) h {\displaystyle f'(z)=\lim _{h\to 0}{\frac {f(z+h)-f(z)}{h}}\,}

Ha egy f függvény valamely Ω halmaz minden pontján differenciálható, akkor definiálható a derivált függvény is:

f : Ω C {\displaystyle f':\Omega \to \mathbb {C} }

A Cauchy–Riemann egyenletek

A komplex függvények differenciálhatóságra adnak ekvivalens feltételt a Cauchy–Riemann egyenletek.[1] Ezek mögött az van, hogy a határértéknek az adott pontban a komplex sík minden irányából közelítve azonosnak kell lennie. Mivel a komplex sík izomorf a kétdimenziós valós vektortérrel, f {\displaystyle f} komplex változós függvény felírható ekvivalens módon f : R 2 R 2 {\displaystyle f:\mathbb {R} ^{2}\to \mathbb {R} ^{2}} alakban a következőképpen:

f ( x , y ) = [ f 1 ( x , y ) f 2 ( x , y ) ] {\displaystyle f(x,y)={\begin{bmatrix}f_{1}(x,y)\\f_{2}(x,y)\end{bmatrix}}}

Pontosan akkor differenciálható f {\displaystyle f} valamely z = x + y i {\displaystyle z=x+yi} pontban, ha teljesülnek az úgynevezett Cauchy–Riemann egyenletek:

1 f 1 ( x , y ) = 2 f 2 ( x , y ) 1 f 2 ( x , y ) = 2 f 1 ( x , y ) {\displaystyle \partial _{1}f_{1}(x,y)=\partial _{2}f_{2}(x,y)\qquad \partial _{1}f_{2}(x,y)=-\partial _{2}f_{1}(x,y)}

Ekkor a derivált értéke a következő:

f ( z ) = 1 f 1 ( x , y ) + 1 f 2 ( x , y ) i {\displaystyle f'(z)=\partial _{1}f_{1}(x,y)+\partial _{1}f_{2}(x,y)i}

Minden differenciálható komplex függvény analitikus

Megmutatható, hogy minden differenciálható komplex függvény analitikus, azaz az adott pont egy környezetében a függvény Taylor-sora létezik és előállítja a függvényt.

Integrálás

Mivel mind a változónak, mind a függvény értékének lehet valós és képzetes része is, az integrálás a vektorfüggvényekéhez hasonló. Legelterjedtebb a komplex síkon végigfutó görbe menti vonalintegrál. Cauchy alaptétel: bármely analitikus függvényt egy zárt görbén integrálva az eredmény nulla.

f ( z ) d z = 0 {\displaystyle \oint f(z)dz=0}

A vonalintegrált sokszor akkor is tudjuk értelmezni, ha a függvény nem analitikus, azaz a a görbén belül szakadása, pólusa van. Példaként az f ( z ) = 1 / z {\displaystyle f(z)=1/z} függvényt az origó körüli körön integrálva (kihasználva, hogy z = | z | e i ϕ ) {\displaystyle z=|z|e^{i\phi })}

1 z d z = i 0 2 π d ϕ = 2 π i {\displaystyle \oint {\frac {1}{z}}dz=i\int _{0}^{2\pi }d\phi =2\pi i}

Ebből megkapható, hogy egy f ( z ) z z {\displaystyle {\frac {f(z)}{z-z_{\circ }}}} alakú függvény, ahol f ( z ) {\displaystyle f(z)} tetszőleges, analitkus függvény, z {\displaystyle z_{\circ }} pólust tartalmazó zárt görbére vett integrálja az analitikus függvény z {\displaystyle z_{\circ }} pont-beli értékét adja.

f ( z ) z z d z = f ( z ) 2 π i {\displaystyle \oint {\frac {f(z)}{z-z_{\circ }}}dz=f(z_{\circ })2\pi i}

Holomorf függvények

Bővebben: Holomorf függvények

A komplex sík valamely nyílt részhalmazán értelmezett függvényt holomorfnak nevezzük, ha differenciálható.

A terminológia az ógörög holos (ὅλος) szóból származik, amely azt jelenti egész, s arra utal, hogy a függvény az egész értelmezési tartományán differenciálható.

Meromorf függvények

Bővebben: Meromorf függvények

A komplex sík valamely nyílt részhalmazán értelmezett függvényt meromorfnak nevezzük, ha legfeljebb izolált pontokban nem differenciálható.

A szó az ógörög meros (μέρος) szóból ered, mely azt jelenti rész, utalva arra, hogy a függvény csak az értelmezési tartományának egy részén differenciálható.

Jegyzetek

  1. Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. 105. old. Typotex Kiadó, 2009. ISBN 978-963-279-026-8

További információk

  • Komplex analízis, 1-2.; Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2004–2007
    • Teodor Bulboacă–Németh Sándor; 1.; 2004
    • Teodor Bulboacă–Salamon Júlia: 2. Feladatok és megoldások; 2007
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap