Kuching

Kuching
városkép, balra a Sarawak-i parlament
városkép, balra a Sarawak-i parlament
Közigazgatás
Ország Malajzia
Alapítás éve7. század
Irányítószám93000–93999
Testvérvárosok
Lista
  • Csencsiang
  • Alexandria
  • Rotterdam
  • Pontianak
  • Kócsi
Népesség
Teljes népesség325 132 fő (2010)
– elővárosokkal618 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8,0 m
Terület431,02 km²
IdőzónaTime in Malaysia
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 1° 33′ 27″, k. h. 110° 20′ 38″1.5575, 110.343888888891.557500°N 110.343889°EKoordináták: é. sz. 1° 33′ 27″, k. h. 110° 20′ 38″1.5575, 110.343888888891.557500°N 110.343889°E
Kuching weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuching témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kuching (ejtsd: Kucsing) város Malajziában, Borneó szigetén, Sarawak állam fővárosa. Folyóparti kikötőváros a Dél-kínai-tenger partjának közelében.

A lakosság mintegy 80%-át malájok és kínaiak alkotják, 20%-át kisebb etnikumok.[1] Népessége 325 000 fő volt 2010-ben.[2]

Itt volt a fehér rádzsák, Sarawak legnagyobb uralkodócsaládjának a székhelye. Ők három generáción át uralkodtak. A harmadik, az utolsó közülük, Sir Charles Vyner Brooke 1946-ban Nagy-Britannia javára lemondott minden jogáról. 1963-ban Sarawak állam csatlakozott az akkor megalakult független Malajziához.

Éghajlat

Éghajlata egyenlítői, trópusi esőerdő éghajlat; egész évben meleg, időnként nagyon párás és jelentős csapadékmennyiséget kap. Az évi hőingadozás 2-3 fok, a napi hőingadozás a nappalok és éjszakák között 6-8 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség kb. 4160 mm körüli.

Kuching (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)29,730,231,232,232,632,632,332,531,931,831,530,631,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,123,223,323,523,723,423,123,123,123,123,123,023,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)7014573512772462242062432603393615004165
Havi napsütéses órák száma1261371491541561591651631581521491361804
Forrás: Ogimet,[3] NOAA[4] Meteo Climat (record highs and lows),[5] Deutscher Wetterdienst (humidity, 1975–1985)[6]


Látnivalók

Városkép
A Macska Múzeum bejárata

A városban

  • Sarawak-Múzeum,
  • Macska Múzeum,
  • Margherita-erőd,
  • a Kuching vízpart,
  • a Kínai Múzeum,
  • a buddhista Tua Pek Kong-templom,
  • a sarawaki parlament épülete.

Hétvégenként egy hatalmas piac is megnyit.

Sarawak Cultural Village egy épülete

A környéken

A város környékén szintén sok a látnivaló; a kulturálisak:

  • Iban "hosszú-házai",
  • a múzeumfalu Sarawak Cultural Village.

Természeti látnivalók:

  • a Bako Nemzeti Park,
  • a Kubah Nemzeti Park, azon belül a Matang Wildlife Center,
  • Jong Krokodil Farm,
  • Orangutan Wildlife Sanctuary,
  • a Gunung Gading Nemzeti Park a Rafflesia-val, a világ legnagyobb virágával,
  • a Mount Santubong (hegy, 810 m), ahonnan kilátás nyílik a környező mangroveerdőkre és a Damai Beachre.

Galéria

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2014. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 19.)
  2. "Population Distribution by Local Authority Areas and Mukims, 2010 (page 1 & 8)". Department of Statistics, Malaysia. Hozzáférés ideje: 19 July 2013
  3. CLIMAT summary for 96413: Kuching (Malaysia) – Section 2: Monthly Normals. CLIMAT monthly weather summaries. Ogimet. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  4. Kuching Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2014. május 7.)
  5. Station Kuching (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2016. október 14.)
  6. Klimatafel von Kuching / Insel Borneo (Kalimantan) / Malaysia (német nyelven). Baseline climate means (1961–1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. október 17.)

Források

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kuching című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJyxkwkwV4pTWXFQY83YT3
  • VIAF: 141866091
  • LCCN: n50074013
  • GND: 4295753-9
  • SUDOC: 127184236
  • NKCS: ge451119
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap