Láb (testrész)

Ez a szócikk a testrészről szól. Hasonló címmel lásd még: Láb (egyértelműsítő lap).

A láb az állatok egy részénél a szilárd aljzaton való helyváltoztatás szerve melyet neveznek mozgásszervnek vagy végtagnak is. Orvosi (ortopédiai) értelemben a láb, az alsó végtagnak a bokaízületen túli része. A járás szerveként nyelvtanilag lábnak nevezett végtagoknak (hátsó és elülső vagy mellső) az állatvilágban változatos formái alakultak ki. Tágabb értelemben a gerinctelenek lábtípusai (féregláb, ízelt láb stb.) is ide sorolhatók. A szárazföldi gerincesek főként járásra szolgáló lábai általában ötujjúak. Szűkebb értelemben a láb az emlősállatok mellső és hátsó, és az ember hátsó végtagjának a bokától az ujjak hegyéig tartó szakasza.

Az emberi láb

Az emberi alsó végtag három fő részből tevődik össze: a láb, az lábszár és a comb. Az emberi láb (pes) csontjai a lábtőcsontok (7 db) ugrócsont, sarokcsont, sajkacsont, 3db ék csont, köbcsont, lábközépcsontok (5 db) és ujjperccsontok (14 db). Hosszanti és haránt irányú boltozatát a lábszárizmok és a talpi szalagok tartják. A boltozat növeli a láb teherbírását, rugóként tompítja a rázkódást, védi a talp ereit és idegeit. A boltozat hátsó támasztópontjára, a sarokcsontra nehezedik a test. Az emberi láb boltozatos szerkezete 4-5 éves korra alakul ki. A normál egészséges láb 3 ponton támaszkodik: 1-es és 5-ös lábközépcsont fejecse, sarokcsont gumója. Az emberi lábfejnek két boltozata van: A haránt boltozat a lábközépcsontok fejecsének ívében van. Legmagasabb pontja a 2-es lábközépcsont fejecse, a legalacsonyabb pontja az 5-ös lábközépcsont fejecse. Hosszanti boltozat a sarokcsont gumójától kiindulva az összes lábközépcsont fejecsei által határolt terület. Nagyjából háromszög alakban. Leghosszabb íve a 2-es ív, legmagasabb pontja kb. a sajkacsont, középső ékcsont vonala.

Rendellenességek

A leggyakoribb lábrendellenesség a haránt boltozat süllyedés (lúdtalp), valamint ebből alakul ki még a bütyök, a kalapácsujj, a sarokcsonti tüske (sarkantyú), továbbá a hosszanti boltozat süllyedés. Akinek van haránt boltozat süllyedése, biztosan van hosszanti boltozat süllyedése is valamilyen mértékben.

Bütyök (hallux valgus): kialakulásának oka: a haránt boltozat lesüllyed → a lábfej kiszélesedik → az izom egyensúly megbomlik → az izmok lefutásának iránya is megváltozik → az öregujj alap ízületében egy ficamszerű folyamat játszódik le → az 1-es lábközépcsont fejecse a középvonaltól kifelé, míg maga az öregujj a középvonal felé a többi lábujj fölé vagy alá fordul. A folyamatban a lábközépcsont fejecsén hagymahéjszerű csont felrakódás keletkezik a csontot borító hártya irritációja miatt. Majd később akár csonthártya gyulladás is kialakulhat, valamint az érintett bőr területén kezdetben bőrkeményedés később az egyre jobban "kikönyöklő" bütykön tyúkszem vagy akár kifekélyesedett elváltozás is kialakulhat. A láb fáradékony és fájdalmas a járás, az elő láb fáj, a cipő viselése nehézkes.

Kezelése: Mindenképpen talpbetét minél korábbi szakaszban, megfelelő cipő viselése. Szükség esetén, ha az egyéb belszervi állapota engedi akkor korrekciós műtét. Ellenkező esetben ortopédiai cipő használata.

Ortopédiai elváltozásokhoz tartozó bőrtünetek: Az elváltozás miatt fokozott mechanikai hatásnak van kitéve a bőr (nyomás, dörzsölés)

• a, Nagy felületű tartós nyomás, dörzsölés hatására alakul ki ⇒ lap szerinti kérgesedés = bőrkeményedés
• b, Egy ponton lévő tartós nyomás hatására alakul ki ⇒ csapszerű kérgesedés= tyúkszem

Veleszületett rendellenességként vagy sérülés következtében a láb csontjai, ízületei deformálódhatnak, ami járáshibákat, járásképtelenséget okozhat. Fejlődési rendellenesség a dongaláb, az "X" láb és az "O" láb. Dongaláb: Tartási rendellenesség általában (pl. pici a méh a gyerek méretéhez képest; ikerterhességnél, ha sok gyerek van bent és kevés a hely, akkor nem tudnak mozogni; vagy túl mozgékony gyereknél a köldökzsinórba beletekeredik a lába, és később már nem tudja kihúzni):

• a, Befelé fordult dongaláb
• b, Kifelé fordult dongaláb
• c, Sarok állású dongaláb
• d, Lóláb állású dongaláb

50%-ban csak az egyik lábat, 50%-ban mind a két lábat érinti.

Galéria

A galériában eredetileg a Gray Anatómiája könyvben található az emberi láb bemutatását szolgáló Henry Vandyke Carter által készített illusztrációk láthatók.

Források

• Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
• Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
• Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
• Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
• Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1922)
• Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
• Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
• Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) ISBN 9789632427522
• McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963-242-366-6

Kapcsolódó információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Láb (testrész) témájú médiaállományokat.

• Lábfej csontjai