Lécfalva
| Lécfalva (Leț) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Nagyborosnyó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyborosnyó |
| Irányítószám | 527043 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 63973 |
| Népesség | |
| Népesség | 625 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 575 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 533 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 14″, k. h. 26° 01′ 21″45.853899, 26.02258845.853899°N 26.022588°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 14″, k. h. 26° 01′ 21″45.853899, 26.02258845.853899°N 26.022588°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lécfalva (románul Leț) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik. A szomszédos Várhegy falut 1899-ben csatolták Lécfalvához.
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre a Feketeügy jobb partján fekszik.
Története
Határában a mintegy 8000 évvel ezelőtt virágzó Starčevo–Körös-kultúra telepét fedezték fel. Oszlopos szerkezetű, tapasztott sövényfalú házakkal, földbe mélyített kunyhókkal.[2]
1333-ban Lezefalva néven említik először. A hagyomány szerint három, a tatárok által elpusztított faluból: Korpács, Despő és Galath falvakból keletkezett, közös védváruk az elpusztult Egyedvára volt. A falutól 2 km-re nyugatra a Várhegyen újkőkorszaki, vaskori és bronzkori telepek nyomai kerültek elő. Ezekre épült a középkori vár, melynek csekély nyoma maradt. A falu feletti sáncok helyén a 13. században valószínűleg favár állott, majd 1562-ben a székely felkelés leverése után itt építtette fel János Zsigmond fejedelem Székelybánja várát, melyet a székelyek 1597-ben leromboltak, majd újra felépítették. A faluban 1600-ban székely országgyűlést tartottak. 1910-ben 985, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A Gyárfás-udvarházat az 1960-as években bontották le.
Látnivalók
- A falu feletti hosszúkás lapos hegytetőn láthatók Székelybánja várának sáncai.
- Református temploma a 16. században épült Szent Miklós tiszteletére, 1878 és 1884 között átépítették.
Híres emberek
- Itt született 1855-ben Gyárfás Győző királyi tanácsos, építőmérnök.
- Itt született 1870-ben Baráthosi Balogh Benedek mandzsu-tunguz kutató.
- Itt született 1891-ben Keresztes Károly zeneszerző, lapszerkesztő.
- Itt született 1993-ban Oláh Gellért újságíró, a Kolozsvári Zsidó Napok megálmodója, a 888 korábbi publicistája.
Testvértelepülése
Zalamerenye, Magyarország[1][halott link]
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Erdély története 15. o.
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Források
- ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben, első kötet). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X
