Lakárd

Lakárd (Lekárovce)
Lakárd címere
Lakárd címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1365
PolgármesterMilan Örmezey
Irányítószám072 54
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség870 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1370 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság107 m
Terület0,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602777777778, 22.15527777777848.602778°N 22.155278°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602777777778, 22.15527777777848.602778°N 22.155278°E
Lakárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lakárd (szlovákul: Lekárovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Nagykapostól 12 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett (Ungvártól 20 km-re nyugatra), az Ung két partján fekszik, az Alföld szlovákiai nyúlványának legkeletibb szélén.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorban, a bronzkorban és a vaskorban is éltek már emberek.

A falut 1401-ben „Lekardhaza” néven említik először. A későbbiek során 1404-ben „Lakarch”, majd 1427-ben „Lakardfalva” néven találjuk és ekkor 16 portája volt. A középkorban királyi birtokként Ung várának uradalmához tartozott. 1437-ben „Lakar”, 1451-ben „Lakard”, 1469-ben „Lekár”, 1499-ben „Lakard”, 1504-ben pedig „Lakaarth” a neve. A 16. században a Drugeth család birtoka, a nevickei uradalom része. 1588-ban 31 háztartás található a faluban, ebből 15 zsellérház volt. 1599-ben „Lakarth” néven említik az írott források. Később a Csákyak birtoka, majd a 18. században részben az ungvári uradalom része, részben a Leleszi prépostság birtoka.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LAKART. Orosz falu Ungvár Várm. az Ungvári Uradalomban, lakosai többen ó hitűek, fekszik Jenke, és Őrnek szomszédságokban, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, el adásra módgyok van.[2]

1828-ban 143 házában 948 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lakárt, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: Ungvárhoz nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 289 r. 553 g. kath., 5 zsidó lak. g. kath. paroch. templom. F. u. kamara.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, utána az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része. A második világháború végén komoly harcok folytak, a település jelentős része elpusztult, az Ungon átmenő komppal együtt. 1945 és 1948 között a Szovjetunió része, Lekart néven, majd csehszlovák-szovjet államközi bizottsági döntés alapján visszakerült Csehszlovákiához.

Népessége

1880-ban 1392 lakosából 735 magyar és 595 szlovák anyanyelvű volt (az anyanyelvi adatok egyértelműen tévesek).[4]

1890-ben 1293 lakosából 76 magyar és 1213 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1412 lakosából 75 magyar és 1332 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1490 lakosából 44 magyar és 1419 szlovák anyanyelvű volt.

1930-ban 1460 lakosából 3 magyar, 23 zsidó, 723 ruszin, 696 csehszlovák nemzetiségű és 15 állampolgárság nélküli volt.

1941-ben 1478 lakosa volt.

1970-ben 1477 lakosából 1 ukrán, 5 cseh, 1471 szlovák volt.

1980-ban 1394 lakosából 2 magyar, 3-3 cseh és ukrán és 1384 szlovák volt.

1991-ben 1141 lakosából 3 morva, 2 ukrán, 1-1 cseh és ruszin és 1134 szlovák volt.

2001-ben 1047 lakosából 3 magyar és 1036 szlovák volt.

2011-ben 959 lakosából 4 magyar és 940 szlovák.

2021-ben 870 lakosából 834 szlovák, 11 magyar (1,26%), 5 ukrán, 5 egyéb, 15 ismeretlen nemzetiségű[5].

Nevezetességei

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1784-ben épült a korábbi, 1774-ben lebontott templom helyén. 1834-ben egy földrengés súlyosan megrongálta, utoljára 1901-ben, egy tűzvész után építették újjá.
  • A plébánia 1863-ban épült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve II. 1882, p. 334.
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. december 6.)

További információk

  • Hivatalos oldal Archiválva 2006. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Községinfó
  • Lakárd Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Szobránci járás
  • m
  • v
  • sz
A Szobránci járás települései
Szobránc (Sobrance)
Alsóhalas (Nižná Rybnica) · Alsóhunkóc (Choňkovce) · Alsónémeti (Nižné Nemecké) · Alsóbaskóc (Baškovce) · Bező (Bežovce) · Bölcsős (Kolibabovce) · Bunkós (Bunkovce) · Dióska (Orechová) · Éles (Ostrov) · Éralja (Inovce) · Fekésháza (Fekišovce) · Felsőhalas (Vyšná Rybnica) · Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) · Felsőrőcse (Veľké Revištia) · Hegygombás (Hlivištia) · Jenke (Jenkovce) · Jeszenő (Jasenov) · Jeszenőremete (Vyšné Remety) · Kapás (Priekopa) · Karcsava (Krčava) · Katlanos (Horňa) · Kereszt (Kristy) · Koromlak (Koromľa) · Lakárd (Lekárovce) · Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) · Oroszsebes (Ruská Bystrá) · Ördögvágás (Porúbka) · Porosztó (Porostov) · Remetevasgyár (Remetské Hámre) · Sárosmező (Blatná Polianka) · Sárosremete (Blatné Remety) · Sárosrőcse (Blatné Revištia) · Székó (Sejkov) · Szenteske (Svätuš) · Tasolya (Tašuľa) · Tiba (Tibava) · Tibaváralja (Podhoroď) · Törökruszka (Ruskovce) · Ubrezs (Úbrež) · Unglovasd (Koňuš) · Ungludas (Husák) · Ungpéteri (Petrovce) · Ungpinkóc (Pinkovce) · Vadászfalva (Beňatina) · Vajna (Vojnatina) · Zahar (Záhor)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap