Lakárd

Lakárd (Lekárovce)
Lakárd címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1365
Polgármester	Milan Örmezey
Irányítószám	072 54
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	870 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1370 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	107 m
Terület	0,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602777777778, 22.15527777777848.602778°N 22.155278°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602777777778, 22.15527777777848.602778°N 22.155278°E
Lakárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lakárd (szlovákul: Lekárovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Nagykapostól 12 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett (Ungvártól 20 km-re nyugatra), az Ung két partján fekszik, az Alföld szlovákiai nyúlványának legkeletibb szélén.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorban, a bronzkorban és a vaskorban is éltek már emberek.

A falut 1401-ben „Lekardhaza” néven említik először. A későbbiek során 1404-ben „Lakarch”, majd 1427-ben „Lakardfalva” néven találjuk és ekkor 16 portája volt. A középkorban királyi birtokként Ung várának uradalmához tartozott. 1437-ben „Lakar”, 1451-ben „Lakard”, 1469-ben „Lekár”, 1499-ben „Lakard”, 1504-ben pedig „Lakaarth” a neve. A 16. században a Drugeth család birtoka, a nevickei uradalom része. 1588-ban 31 háztartás található a faluban, ebből 15 zsellérház volt. 1599-ben „Lakarth” néven említik az írott források. Később a Csákyak birtoka, majd a 18. században részben az ungvári uradalom része, részben a Leleszi prépostság birtoka.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LAKART. Orosz falu Ungvár Várm. az Ungvári Uradalomban, lakosai többen ó hitűek, fekszik Jenke, és Őrnek szomszédságokban, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, el adásra módgyok van.”^[2]

1828-ban 143 házában 948 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lakárt, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: Ungvárhoz nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 289 r. 553 g. kath., 5 zsidó lak. g. kath. paroch. templom. F. u. kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, utána az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része. A második világháború végén komoly harcok folytak, a település jelentős része elpusztult, az Ungon átmenő komppal együtt. 1945 és 1948 között a Szovjetunió része, Lekart néven, majd csehszlovák-szovjet államközi bizottsági döntés alapján visszakerült Csehszlovákiához.

Népessége

1880-ban 1392 lakosából 735 magyar és 595 szlovák anyanyelvű volt (az anyanyelvi adatok egyértelműen tévesek).^[4]

1890-ben 1293 lakosából 76 magyar és 1213 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1412 lakosából 75 magyar és 1332 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1490 lakosából 44 magyar és 1419 szlovák anyanyelvű volt.

1930-ban 1460 lakosából 3 magyar, 23 zsidó, 723 ruszin, 696 csehszlovák nemzetiségű és 15 állampolgárság nélküli volt.

1941-ben 1478 lakosa volt.

1970-ben 1477 lakosából 1 ukrán, 5 cseh, 1471 szlovák volt.

1980-ban 1394 lakosából 2 magyar, 3-3 cseh és ukrán és 1384 szlovák volt.

1991-ben 1141 lakosából 3 morva, 2 ukrán, 1-1 cseh és ruszin és 1134 szlovák volt.

2001-ben 1047 lakosából 3 magyar és 1036 szlovák volt.

2011-ben 959 lakosából 4 magyar és 940 szlovák.

2021-ben 870 lakosából 834 szlovák, 11 magyar (1,26%), 5 ukrán, 5 egyéb, 15 ismeretlen nemzetiségű^[5].

Nevezetességei

• A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1784-ben épült a korábbi, 1774-ben lebontott templom helyén. 1834-ben egy földrengés súlyosan megrongálta, utoljára 1901-ben, egy tűzvész után építették újjá.
• A plébánia 1863-ban épült.

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve II. 1882, p. 334.
5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. december 6.)

További információk

• Hivatalos oldal Archiválva 2006. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Községinfó
• Lakárd Szlovákia térképén
• E-obce.sk