Lucfajd

Lucfajd
Dürgő hím
Dürgő hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Tetraonini
Nem: Canachites
Faj: C. canadensis
Tudományos név
Canachites canadensis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Fenyőfajd
  • Falcipennis canadensis
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lucfajd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucfajd témájú médiaállományokat és Lucfajd témájú kategóriát.

Tojó

A lucfajd vagy fenyőfajd (Canachites canadensis) a madarak osztályának a tyúkalakúak (Galliformes) rendjéhez és a fácánfélék (Phasianidae) családjához tartozó Canachites nem egyetlen faja.

Rendszerezés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Dendragapus nemhez sorolják Dendragapus canadensis néven, de helyezik a Falcipennis nembe is Falcipennis canadensis elnevezéssel.

Előfordulása

Észak-amerikai faj, elterjedési területe felöleli Alaszkát, Kanada legnagyobb részét és él az Egyesült Államok következő államaiban is előfordul: Michigan, Washington, Oregon és Idaho. Fenyőerdőkben él.

Alfajok

  • Falcipennis canadensis canandensis – ez az alapfaj, ez él az elterjedési terület java részén.
  • Falcipennis canadensis franklinii – ez az alfaj a Sziklás-hegység északi részében él. Faroktollainak vége nem gesztenyebarna, mint az alapfajnál, hanem fehér.

Megjelenése

Hossza 38-43 centiméter. A hím színezete szürkésbarna, melle fekete, szélén fehér sávval. Torka fekete. Farka fekete, a vége gesztenyebarna. A nászidőszakban a hímeknek vörös színű, csupasz folt található a szemöldökük környékén. A tojók és a fiatal madarak barnás színűek, hasuk sötétebb barnával és fehérrel csíkozott.

A dürgő hím
és a tojó

Életmódja

Magányosan vagy kis családi csoportokban él. Nem túl félénk madár, az embert akár 6 méteres közelségbe is bevárja és olykor szabad kézzel el lehet kapni. Tápláléka javarészt fenyőtűkből és fenyőmagvakból áll. A nyári időszakban fogyaszt leveleket, bogyókat is. A csibék sok rovartáplálékot fogyasztanak.

Szaporodása

A párzási időszakban a hím mély hangú, messze hangzó kiáltásokkal csalogatja magához a tojókat. Ilyenkor jellegzetes testtartást vesz fel. Farkát kitárja, tollait felmereszti, szárnyaival verdes, és olykor aprókat ugrik is. A tojó a fészkét a talajra rakja általában egy fiatal fenyő tövébe és fűvel és fenyőtűkkel béleli ki. 6–11 krémszínű, barna foltos tojást rak.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  • Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  • Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint fajdformák (Tetraoninae) alcsaládjába tartoznik, mint Falcipennis canadensis'. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  • Miklos D. F. Udvardy: National Audubon Society Field Guide to North American Birds – Western Region. Alfred A. Knopf, New York 1977, 1994, 2006 ISBN 0-679-42851-8
  • Grouse hunt

További információk

  • További információk (angol)
  • Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap