Macintosh 128K
| Macintosh 128K | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1984. január 24–1985. október 1. (38 éve) |
| Processzor | Motorola 68000 (8 MHz) |
| Memória | 128kB |
| Operációs rendszer | System 1.0 |
| Kapcsolódás |
|
| Kijelző | 9 inch, 512x342 képpont, 72 ppi |
| Előd | ez az első Macintosh |
| Utód | Macintosh 512K |
| Macintosh 128K weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh 128K témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh 128K asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1984. január 24. és 1985. október 1. között 21 hónapon keresztül. A Macintosh 128K a Compact Macintosh számítógép-családba tartozott.
Története
Az 1984 januárjában nagy feltűnést keltő Macintosh[2][3][4][5][6] volt az első megfizethető számítógép, amely grafikus felhasználói felülettel is rendelkezik. Az új Motorola 68000 chip köré épült, amely lényegesen gyorsabb volt a korábbi processzoroknál, 8 MHz-en futott. A Mac kis tört fehér színű házban, beépített fekete-fehér monitorral érkezett. Billentyűzettel és egérrel, valamint egy hajlékonylemez-meghajtóval rendelkezett, amely 400KB-os 3,5"-os lemezeket kezelt – ez volt az első személyi számítógép, amely ezt tette. Eredeti ára 2495 dollár volt.[7][8][9][10][11]
 | Lásd még: 1984 (televíziós reklám) |
Technikai leírás
A tört fehér színű gép súlya 7,5 kg, magassága 345 mm, szélessége 244 mm és mélysége 277 mm volt. A 128K számítógépet egymagos 8 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte, a rendszerbusz 8 MHz-en működött. Külső adattárolási lehetőséget a 400kB-os hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 1.0 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 128kB memóriát tartalmazott, maximálisan 1MB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint. A számítógépnek 9 inches-es, 72 ppi-s[12], 512x342 képpont felbontásra képes kijelzője volt. Csatlakozók: két soros port, egy DB-19[1] a hajlékonylemez meghajtónak, egy beépített hangszóró. A számítógép nem volt bővíthető.
A számítógép adatai
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[13] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap[14] max.[15] @sebesség hely[16] | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 128K 1984 jan. 24. 1985 okt. 1. | 345 mm 244 mm 277 mm 7,5 kg tört fehér | Motorola 68000 @8 MHz és 1 mag | 400k floppy | System 1.0 | 128kB max: 1MB | 9 inch, 72 ppi 512x342 képpont | * 2 RS–422 * 1 DE–9 * 1 DB–19 külső FDD[17] |
Compact Macintosh számítógépek az időben
| A Compact Macintosh számítógépek az idővonalon Sablon:Compact Macintosh számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. A hardver szempontjából az Apple számítógépekhez tartozó Macintosh XL-t a gép nevében szereplő "Macintosh" szó miatt tüntettük fel.[18] |
Jegyzetek
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ BYTE, 1985 szeptember, 10. évfolyam, 9. szám
- ↑ Info World, 1991 augusztus, 13. évfolyam, 32. szám
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ Dream Machine 121. oldal
- ↑ PowerPC revolution 38. oldal
- ↑ Fire Valley 281. oldal
- ↑ Making Microsoft 151. oldal
- ↑ InfoAge, 1984 február, 3. évfolyam, 1. szám, 29. oldal
- ↑ ppi = pixel per inch, azaz egy hüvelkyre eső képpontok száma.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh 128K: Technical Specifications
- Macintosh 512K: Technical Specifications
- Macintosh 512Ke: Technical Specifications
- Macintosh Plus: Technical Specifications
- Macintosh SE: Technical Specifications
- Macintosh SE FDHD: Technical Specifications
- Macintosh SE/30: Technical Specifications
- Macintosh Classic: Technical Specifications
- Macintosh Classic II: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic II: Technical Specifications
- Macintosh XL: Technical Specifications
Források
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. április 30.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
További információk
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
