Magyarszentmiklós
| Magyarszentmiklós | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Krisztián (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8776 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 230 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 59,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 32′ 06″, k. h. 16° 56′ 19″46.5351, 16.9386846.535100°N 16.938680°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 06″, k. h. 16° 56′ 19″46.5351, 16.9386846.535100°N 16.938680°E | |||
  Magyarszentmiklós Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Magyarszentmiklós weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Magyarszentmiklós község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Fekvése
Nagykanizsa északnyugati szomszédságában fekszik, közvetlenül a 74-es főút mellett. Egy önkormányzati úton elérhető északi szomszédja, Magyarszerdahely felől is.
Története
Magyarszentmiklós és környéke az őskortól kezdve lakott hely volt. Területén bronzkori, késő vaskori és római korból származó leleteket tártak fel a régészek. Neve először 1278-ban egy személynévben tűnt fel, Szentmiklósi Jakab mester fia János nevében. Később 1320-ban tűnt fel ismét az írásos forrásokban Zentmiclos alakban, mint a Bikács nemzetség birtoka, akik a birtok felét 1358-ban eladták Kanizsai János mesternek 20 márkáért.
1531-ben Zenthmyklos, 1599-ben Puztha Zentmiklos, 1744-ben Szent Nicolo, 1750-53 között Sváb Szent Miklós, 1790-ben Német SzentMiklós, 1913-ban Magyarszentmiklós néven volt ismert. 1420-ban a Csapi és a Szentgyörgyi családé. A 15. század közepétől a Damonyai család birtokában volt. 1548-ban Damonyai Péter birtoka, aki előző évi török fogsága miatt elzálogosította a falut, váltságdíja kifizetése végett. A 16. század elején népes falu volt, birtokosai ekkor: Kaczor, Semjén, Petri, Kovács, Zyly, Dely családok. A török idők alatt többször is pusztítás érte, 1548-ban a törökök teljesen felégették, még az állatokat is elhajtották. Az 1570. évi török támadás után egy ideig csak mint puszta volt említve. Területét milejiek bérelték évi cenzusért. Keresztény földesura Lőrinte János volt, de ő 1685-ben elzálogosította, majd örökül adta Pacsay Zsuzsannának, aki 1692-ben örök áron eladta. 1700-ban báró Schenkendorf, a kanizsai vár kapitánya birtokában volt. Az 1700-as évek elején több tulajdonosa is volt, míg végül Mária Terézia adománya folytán gróf Batthyány Lajos tulajdonába került, aki a homokkomáromi uradalomhoz csatolta, annak része maradt 1848-ig.
1744-ben Koblenzből érkezett svábokat telepítettek a faluba, akik a jobbágyi kötöttségektől mentes, szabad költözésű polgárok voltak. A Mária Terézia-féle urbárium idején a falu III. osztályú. 1782-ben 259 lélek élt itt, temploma, papja nem volt. 1828-ban 41 házban 378, 1832-ben 408 lakosa volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a falu iskolájában magyar és német nyelven folyt az oktatás, télen 84, nyáron 51 tanulója volt. Ekkor 16,5 jobbágytelek volt a faluban és 27 zsellér élt itt. A népesség 1930-ig lassú ütemben nőtt, azóta csökkent. Arányaiban magas volt az írni-olvasni tudók száma is. 1935-re már a lakosság színmagyar és római katolikus volt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Schindlberger János (független)[3]
- 1994–1998: Schindlberger János (független)[4]
- 1998–2002: Németh Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Németh Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Ifj. Horváth Zoltán (független)[7]
- 2010–2014: Horváth Zoltán (független)[8]
- 2014–2015: Horváth Zoltán (független)[9]
- 2016–2019: Szabó Krisztián (független)[10]
- 2019-től: Szabó Krisztián (független)[1]
A településen 2016. január 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, de (mindössze 28,57 %-os eredményt elérve) jócskán alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 255 | 251 | 248 | 223 | 225 | 230 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 71,25%, német 28,1%. A lakosok 75,3%-a római katolikusnak, 1,57% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,2% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
- Szent Kereszt felmagasztalása templom
- Régi tűzoltó kocsi
Források
- Képtár [1]
Jegyzetek
- ↑ a b Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ a b Magyarszentmiklós települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 10. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Sablon:Nagykanizsai járás
A Nagykanizsai járás települései | ||
|---|---|---|
Alsórajk · Balatonmagyaród · Belezna · Bocska · Börzönce · Csapi · Eszteregnye · Felsőrajk · Fityeház · Fűzvölgy · Galambok · Garabonc · Gelse · Gelsesziget · Hahót · Homokkomárom · Hosszúvölgy · Kacorlak · Kerecseny · Kilimán · Kisrécse · Liszó · Magyarszentmiklós · Magyarszerdahely · Miháld · Murakeresztúr · Nagybakónak · Nagykanizsa · Nagyrada · Nagyrécse · Nemespátró · Orosztony · Pat · Pölöskefő · Pötréte · Rigyác · Sand · Sormás · Surd · Szepetnek · Újudvar · Zalakaros · Zalakomár · Zalamerenye · Zalasárszeg · Zalaszabar · Zalaszentbalázs · Zalaszentjakab · Zalaújlak |  | |
Földrajzportál
Magyarország-portál
