Marcal

Marcal
A folyó Mórichidánál
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	100,4 km
Forrásszint	240 m
Vízhozam	7 m³/s
Vízgyűjtő terület	3084 km²
Forrás	Sümegprága, Bakony
Torkolat	Rába
é. sz. 47° 38′ 11″, k. h. 17° 31′ 46″47.636304, 17.52956647.636304°N 17.529566°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.

Leírása

A Marcal forráspatakjai a Bakonyban és Sümeg környékén,^[1] a festői fekvésű és méltán híres Sümegprágán erednek, ez egyben a település egyik meghatározó jelképe. Ukk környékén érkezik ki a Kisalföld déli öblözetének kissé megsüllyedt, de annál erősebben letarolt síkságára. A Marcal-medence ez; tanúhegyei a Somló és a Ság. A folyó a Kemeneshát aljában teraszos völgyben folyik.

A Rába jobb oldali mellékvize, a Bakonyban ered több patakból, Veszprém vármegye északi részében. Leghosszabb forráspatakja Nyirádtól délre fakad s nyugatnak folyik, Kisvásárhely körül több dél felől jövő patakkal egyesül s északnak veszi útját. Külsővatnál ÉK-re fordul. Marcaltőnél egészen a Rába közelébe kerül, vele párhuzamosan folyik (a tőle csak 1–3 km távolságban) ÉÉK-felé, míg Gyirmót közelében vele egyesül.

Legjelentősebb mellékpatakjai: jobb felől a Kígyós, Hajagos, Bittva, Tapolca, Gerence és a Bornát-ér (Bakony-ér), Torna-patak.

A Marcal szabályozása

A Marcal szabályozása a 19. század elején kezdődött: gróf Amadé Antal ásatta a vízimalmok gátjaival elmocsarasított völgyben az első két lecsapoló csatornát. Ezt megelőzően a török által elpusztított karakói malom újjáépítéséről szól egy 1698. évi adat. 1851-ben a Marcal-menti községek a Helytartótanácshoz folyamodtak a folyó szabályozása ügyében. A kinevezett királyi biztos működésnek eredményeként 1859. február 25-én Vas, Veszprém és Zala vármegyék küldöttei megalakították a Marcalszabályozó Társulatot. A Marcal medrét 1891-ben Kisbabot határáig ásták ki. Marcaltőig 28,8 km hosszban és a töltések építését 1893-ban fejezték be. A Marcal vizét 1892 novemberében terelték új mederbe. 1895-99 között épült két csatorna a völgy szélein, amelyekre három vízimalom is települt. A szabályozásokat követően pusztult el az egyházashetyei malom, valamint a bobai: a bobaiak még 1855-ben is malomépítési engedélyt, s kártérítést kértek a Marcalvölgyi Vízitársulattól. A Rábaszabályozó Társulat 1910-ben a Marcal torkolatát 5 km-rel feljebb helyezte és megerősítette a töltéseket. A Marcalvölgyi társulat az 1930-as években kotrógépekkel jelentősen bővítette a Marcal medrét.

Egyéb

2010 októberében az ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt a folyó középső és alsó szakaszának teljes élővilága kipusztult.^[2]

Part menti települések

• Sümegprága
• Kisvásárhely
• Gógánfa
• Dabronc
• Hetyefő
• Megyer
• Rigács
• Zalameggyes
• Nemeskeresztúr
• Zalaszegvár
• Karakó
• Nemeskocs
• Mersevát
• Külsővat
• Marcalgergelyi
• Vinár
• Szergény
• Nemesgörzsöny
• Marcaltő
• Malomsok
• Mórichida
• Rábaszentmiklós
• Kisbabot
• Koroncó

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Marcal témájú médiaállományokat.

• http://marcal.lap.hu/
• Pallas nagy lexikona
• https://web.archive.org/web/20150518063516/http://www.marcal.hu/
• http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1519