Marrákes
| Marrákes (مراكش) | |||
 | |||
| Marrákes látképe a Dzsema el Fna piaccal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Marokkó | ||
| Régió | Marrakech-Tensift-El Haouz | ||
| Provincia | Marrákes provincia | ||
| Alapítás éve | 1065 | ||
| Polgármester | Fatima Ezzahra El Mansouri | ||
| Irányítószám | 40000 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 966 987 fő (2020)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 468 m | ||
| Terület | 230 km² | ||
| Időzóna | WET (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 31° 37′ 46″, ny. h. 7° 58′ 52″31.62947, -7.9810831.629470°N 7.981080°WKoordináták: é. sz. 31° 37′ 46″, ny. h. 7° 58′ 52″31.62947, -7.9810831.629470°N 7.981080°W | |||
 | |||
| Marrákes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marrákes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Marrákes (arabul مراكش, megközelítő ejtése: marraks; francia írásmóddal Marrakech, angol írásmóddal Marrakesh vagy Marakesh) Marokkó délnyugati részén, az Atlasz-hegység lábánál fekvő város, Marokkó negyedik legnagyobb városa. Lakosainak száma 2014-ben körülbelül 930 ezer fő volt, míg körzetének népessége a kétmilliót is meghaladta. A lakosság többsége berber származású.
Neve
A nevének egyik lehetséges eredete berber szavakból származik: amur (n) akush (ⴰⵎⵓⵔ ⵏ ⴰⴽⵓⵛ), ami azt jelenti: „Isten földje”.[2]
A város nevéből ered Marokkó, az ország elnevezése is. A várost az arabok Al Hamra, azaz „vörös város” (المدينة الحمراء) néven is ismerik.[3]
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 18,4 | 20,0 | 22,3 | 23,7 | 27,5 | 31,3 | 36,8 | 36,5 | 32,5 | 27,5 | 22,2 | 18,7 | 26,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 7,5 | 9,4 | 11,0 | 13,8 | 16,3 | 20,0 | 20,0 | 18,2 | 14,7 | 10,4 | 6,5 | 12,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 32 | 38 | 38 | 39 | 24 | 5 | 1 | 3 | 6 | 24 | 41 | 31 | 282 |
| Forrás: NOAA | |||||||||||||
Történelem
A régiót a neolitikum óta berberek lakták.
Középkor
A várost Juszuf ibn Tasfin (1009-1106) alapította a 11. században.[4] Az Almorávidák létrehozták a város első nagyobb építményeit. A 12. században épült fel a Kutubia mecset. A város vörös falai, amelyeket Ali ibn Juszuf építtetett 1122–1123-ban, és az ezt követően vörös homokkőből épült épületek után adták a városnak a "vörös város" becenevet.
Az Almohádok (1130-1269) által 1147-ben meghódított város egy olyan királyság fővárosa lett, amely Tunéziától az Atlanti-óceánig és a Szaharától Andalúziáig terjedt.[4] Ők építették a Kutubiya-mecsetet, a spanyol-mór építészet egyik legszebb példáját, egy erődkomplexumot, valamint kiterjedt bazárokat és kerteket létesítettek.[4]
A híres filozófus, tudós és polihisztor Ibn Rushd (nyugaton Averroes néven ismert, 1126-1198) Marrákesben élt, ahol több ismertebb művét írta.[4]
A Marínidák (1244-1578) uralkodása alatt a város hanyatlásnak indult, akiknek a fővárosa Fez lett.[4]
Újkor
A szaaditák alatt (1510-1603), akik 1554-ben fővárossá tették, ismét jelentős város lett. Ebben az időben több palota épült, és újjáéledt a környező Hawz-síkság öntözőrendszere.[4]
Modern kor
Az Almorávidák alatt kiépített öntözőrendszert ma is használják a város ligeteinek öntözésére.[3]
A Gueliz nevű modern negyed a medinától (óváros) nyugatra a francia protektorátus alatt épült ki.[3]
Gazdaság
A város a Marrakech-Tensift-El Haouz közigazgatási régió székhelye, és egyben Marokkó turisztikai központja. A kereskedelem, a kézművesség és a turizmus fontos szerepet játszik a helyi gazdaság számára.
A városban rengeteg piac működik, amelyek sok ezer embert foglalkoztatnak a fazekasság, rézáru, bőr és egyéb kézműves iparban. Itt található Marokkó és egyben egész Afrika legnagyobb forgalmú hagyományos piaca, a Dzsema el Fna.[forrás?]
Közlekedés
Saját nemzetközi repülőtere van [3] a város délnyugati részén (angolul Menara International Airport).
Vasút és közút köti össze Szafī és Casablanca városaival.[3]
Galéria
-
A Fekete kapu -
Papucsárus a bazárban -
Óvárosi utcák -
A főtér -
A város látképe
Jegyzetek
- ↑ https://www.hcp.ma/region-marrakech/attachment/1361217/
- ↑ Nanjira, Daniel Don (2010). African Foreign Policy and Diplomacy From Antiquity to the 21st Century. ABC-CLIO. ISBN 978-0-313-37982-6
- ↑ a b c d e Marrakech | Morocco | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
- ↑ a b c d e f Marrakech | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
További információk
Elias Canetti: Marrákes hangjai (A mű elektronikus változata a www.terebess.hu honlapon)
Sablon:Marokkó világörökségi helyszínei
| |||
|---|---|---|---|
 | Kulturális |  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
