Medgyes Alajos

Nem tévesztendő össze a következővel: Medgyes Lajos.

Medgyes Alajos
Született	Messinger Alajos[1] 1873. június 15.[1] Budapest[1]
Elhunyt	1942. március 27. (68 évesen)[2] Budapest V. kerülete[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1896)
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyes Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Medgyes Alajos, születési és 1911-ig használt nevén Messinger Alajos (Budapest, 1873. június 15.^[3][4] – Budapest, 1942. március 27.)^[5] magyar építész, a századelő több budapesti bérházának tervezője. Medgyes Simon ügyvéd, jogi szakíró és Medgyes Károly szabadalmi ügyvivő testvére.

Életútja

Messinger Ármin kereskedő és Steinhaus Anna fia. 1896-ban diplomázott a Magyar Királyi József Műegyetemen, később pedig Párizsban folytatta tanulmányait, az École des Beaux Arts-on. 1899-ben tért vissza Budapestre, ahol építési irodát nyitott. Tervezett villákat és bérházakat, és több más épületet is.

Ismert épületei

• 1906: bérház, 1054 Budapest, Alkotmány u. 19.^[6][7]
• 1903–1905/1906: Landsberger Izidor bérháza, 1051 Budapest, József nádor tér 11.^{[8][6][9][10]}
• 1905–1906: bérház, 1054 Budapest, Bank utca 7.^[11]
• 1908: villa, 1068 Budapest, Benczúr u. 48.^[6][12]
• 1909–1911: bérház, 1132 Budapest, Visegrádi utca 48. / Victor Hugo utca 14.^[13]
• 1909–1913: Nyomorék Gyermekek Otthona, Budapest, Mexikói út 63.^[8][14][15]
• 1910: bérház, 1136 Budapest, Csáky (ma: Hegedűs Gyula) u. 5.^[16]
• 1910–1911: bérház, 1071 Budapest, Peterdy utca 39.^[17]
• 1910–1911: A Főváros Lehel utcai Műhelyháza / Székesfővárosi Műhelybérház, 1134 Budapest, Lehel u. 14.^{[8][6][18][10]} – Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében.
• 1911: Az Építőmunkások Aréna úti Székháza, 1071 Budapest, Aréna (ma Dózsa György) út 68.^{[8][6][19][10]}
• 1911: Boglári Simon Jakab villája, Balatonboglár (Sebestyén Artúrral közösen, átalakítva: 1916)^[6]
• 1913: lakóház, 1024 Budapest, Nyúl utca 9.^[20]
• ?: bérház, 1051 Budapest, Nádor u. 23.^[8]
• ?: bérház, 1066 Budapest, Mozsár u. 9.^[8]
• ?: bérház, 1136 Budapest, Csáky (ma: Hegedűs Gyula) u. 7.^[8]

Tervben maradt épületek

• 1898: Világkiállítás magyar pavilonja, Párizs (Fischer Józseffel közös munka, III. díj)^[21]
• 1911: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, Budapest (közelebbi megjelölés nélkül, II. díj)^[6]

Képtár

• 
  Az Építőmunkások Aréna úti Székháza, Budapest, Dózsa György út 68.
• 
  Bérház, Budapest, Visegrádi utca 48.
• 
  Bérház, Budapest, Visegrádi utca 48. (részlet)
• 
  Bérház, Budapest, Hegedűs Gyula u. 5.
• 
  Landsberger Izidor háza, Budapest, József nádor tér 11.
• 
  Székesfővárosi Műhelybérház, Budapest, Lehel u. 14.
• 
  Székesfővárosi Műhelybérház (részlet)
• 
  Nyomorék Gyermekek Otthona, Budapest, Mexikói út 63.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
• deakpaholy.hu Archiválva 2018. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• PIM

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budai-Bernwaliner József nyomda, Budapest, 1938–1939.
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8