Mogwai

Mogwai
Fellépés a Royal Festival Hallban 2014-ben
Fellépés a Royal Festival Hallban 2014-ben
Információk
EredetEgyesült Királyság
Alapítva1995
Műfaj
Kiadó
  • Chemikal Underground
  • Rock Action Records
  • Sub Pop
  • Matador Records
  • Play It Again Sam
  • Rocket Girl
Kapcsolódó előadókCrippled Black Phoenix
Minor Victories
Tagok
Stuart Braithwaite
Dominic Aitchison
Martin Bulloch
Barry Burns
Korábbi tagok
Brendan O'Hare
John Cummings
A Mogwai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mogwai témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mogwai (kiejtése: [mɒɡwaɪ]) egy 1995-ben Glasgow-ban alapított posztrock zenekar. Jelenlegi tagjai Stuart Braithwaite (gitár, ének), Dominic Aitchison (basszusgitár), Martin Bulloch (dob) és Barry Burns (gitár, zongora, szintetizátor, ének).

Dalaik általában hosszú, dinamikus gitárjátékok, melodikus basszusgitár-szólamokkal, valamint torzítás és effektek sűrű használatával kiegészítve. Az évek során több kiadóval is szerződtek, először a Chemikal Undergrounddal, majd később a Play It Again Sammel, az Egyesült Államokban pedig a Matadorral, ma viszont saját kiadójuk van (Rock Action Records), az USA-ban pedig a Sub Pop jelenteti meg számaikat. Kezdetben sokat dolgoztak együtt John Peellel:[1] 1996 és 2004 között hét dalt is felvettek;[2] ezen kívül pedig Peel a Government Commissions: BBC Sessions 1996–2003 válogatásalbumban is közreműködött.[3]

Történet

Megalakulás

Stuart Braithwaite és Dominic Aitchison 1991 áprilisában találkoztak először. Négy évvel később egy régi iskolatárssal, Martin Bullochhal megalapították a Mogwai-t. A név ötletét a Szörnyecskék című film adta, de Stuart szerint mindig is akartak egy jobb nevet, de mint sok másról, erről se sikerült megegyezniük.[4] A szó kantoni nyelven „ördögi jellemet, ördögöt” jelent (kínaiul: 魔鬼, pinjin átírással: móguǐ, jűtphing átírással: mo¹gwai²; kiejtése: [mɔ˧˥ kueɪ˨˩˦]).

1996 februárjában tűntek fel Tuner/Lover kislemezükkel, Summer című albumuk pedig az év végén felkerült a New Musical Express legjobb kislemezeinek listájára, melyen a New Paths to Heliconnal váltogatták helyüket. Első albumuk felvételéhez kiegészültek John Cummings gitárossal, és a Teenage Fanclub dobosával, Brendan O'Hare-rel.[5]

Mogwai Young Team

Az 1997 októberében kiadott lemezük a brit albumlista 75. helyén zárt. Az albumon közreműködik az Arab Strap zenésze, Aidan Moffat. Szólólemezeikkel először 1998-ban értek el áttöréseket, amikor a Magoo-val közös középlemezük, egy Black Sabbath-feldolgozás a lista 60., a Fear Satan feldolgozásuk pedig az 57. helyére került. Később is foglalkoztak feldolgozásokkal: Kevin Shields, Alec Empire és μ-ziq dalait is átdolgozták, valamint David Holmes és a Manic Street Preachers albumaiban is közreműködtek.[6] A lemez megjelenése után O'Hare-t kirúgták a zenekarból (állítólag a többi tagot zavarta, amikor egy Arab Strap-koncert alatt végig beszélt).[5]

Come On Die Young

A kieső tag helyére Barry Burns került, aki korábban is furulyázott (néhányszor pedig zongorázott is) már az együttes koncertjein. Stuart elmondta, hogy azért hívták a zenekarba, mert szórakoztató személyiség.[4] A lemez a brit lista 29. helyére került.[5] A tagok névsora 1998-tól 2015 novemberéig változatlan maradt: ekkor John Cummings hagyta ott az együttest más elfoglaltságai miatt. Egyes dalokban és koncerteken Luke Sutherland játszik hegedűn (manapság pedig gitározik és énekel).

Rock Action

2001-es albumuk a 23. helyre került.[5] Az előző lemezhez képest a gitárral szemben nagyobb hangsúlyt fektettek az elektronikus zenére. A megszokotthoz képest jóval több szám szerepel rajta, és több neves énekes (David Pajo, Slint; Gruff Rhys, Super Furry Animals és Gary Lightbody, Snow Patrol) is közreműködik rajta. Megjelenés után kiadták a My Father My King című dalt, mellyel az ebben az időszakban adott koncertjeiket zárták, és az együttes szerint a Rock Action stúdióalbum kiegészítő darabja.[7]

Happy Songs for Happy People

A 2003-ban megjelent Happy Songs for Happy People még több elektronikus hangzást és nagyobb hangszer-választékot vonultat fel. Ez volt az első, az Egyesült Államokban is megjelent lemezük, amely a Independent Albums listáján a 13. helyig jutott, valamint egy hétig szerepelt a Billboard 200-as toplistán.[8] A kritikák kedvezőek voltak, habár a Pitchfork egy 2008-as cikke szerint ezek közepestől kedvelhetőig terjedtek.[9] Néhányan pozitívumként hozták fel, hogy a zenekar hajlandó volt dinamikusabb hangzást adni dalainak; mások az albumot túl lágynak, kevésnek értékelték.

Mr Beast

Az album 2006 márciusában jelent meg CD-n illetve díszdobozos kiadásban, amelyhez mellékelték a The Recording of Mr Beast werkfilmet tartalmazó DVD-t is; ez az album elkészülését mutatja be. A Creation Records elnöke, Alan McGee a lemezt a legjobb art rock albumként jellemezte a My Bloody Valentine Loveless albuma óta.[10] Az AllMusic szerint „a Mogwai eddigi legkifinomultabb (kiadott) lemeze”.[11]

The Hawk Is Howling

Hatodik stúdióalbumuk felvétele 2007 végétől 2008 elejéig tartott, és 2008 szeptemberében jelent meg; ez az együttes első albuma, amely nem tartalmazott éneket. Producerei az együttes tagjai voltak, a felvételt Andy Miller (Chem19 Studios, Hamilton, Dél-Lankashire), a keverést pedig Gareth Jones (Castle of Dooms Studios, Glasgow) végezték.[12] Az album két száma (Batcat és Devil Rides, utóbbi Roky Erickson közreműködésével) megjelent középlemez formájában is (Batcat címmel).

Burning és Special Moves

2010-ben megjelent az együttes első élőfilmje, a Burning, melyet Vincent Moon és Nathanaël Le Scouarnec forgattak; az alkotás 2010 februárjában debütált a glasgow-i filmfesztiválon; valamint az első élő albuma, a Special Moves. Előbbi nyolc felvételt, utóbbi pedig további kilencet tartalmaz a 2008–2009-es amerikai turnéról.[13][14] A Special Moves volt az első kiadvány, ami a Mogwai saját lemezkiadója, a Rock Action Records gondozásában jelent meg; nevét a The Stooges gitárosáról, Scott Ashetonról kapta, aki nevét Rock Actionre változtatta.[4]

Hardcore Will Never Die, But You Will

2010 szeptemberében az együttes szerződést bontott a Matador Recordsszal, és a Sub Pop kiadóval állapodtak meg. Stuart elmondása szerint az együttes új lemezen dolgozik, amely 2011 elején jelenhet meg.[14] 2010. október 27-én jelentették be az új album címét.[15] A Hardcore Never Die, But You Will 2011. február 4-én jelent meg a szigetországban, és az albumlista 25. helyére került.[16] Egy kibővített kiadáson az albumhoz mellékelték Douglas Gordon és Olaf Nicolai 23 perces alkotását, a Music for a Forgotten Future (The Singing Mountain)-t.[17] A stúdióalbumhoz kapcsolódóan három kislemez (Rano Pano, Mexican Grand Prix és San Pedro) jelent meg.

2012-ben megjelent az A Wrenched Virile Lore remixalbum, melynek címe a stúdiólemez anagrammája; többek között Xander Harris, The Soft Moon, Robert Hampson és Justin Broadrick Mogwai-feldolgozásait tartalmazza. A lemezt az Egyesült Államokban a Sub Pop, a világ többi részén pedig a Rock Action Records adta ki.[18][19]

Rave Tapes

2013 júliusában a Zidane: A 21st Century Portrait című filmhez készített zenéjüket mutatták be.[20] Új koncerteket is szerveztek: két napot töltöttek a Royal Festival Hallban,[21] valamint a Camber Sandsben tartott All Tomorrow's Parties fesztiválon is felléptek.[22]

Nyolcadik stúdióalbumukat 2013. október 28-án jelentették be. A lemez 2014. január 20-án jelent meg; az Egyesült Királyságban a Rock Action, Ausztráliában a Spunk, Japánban és Délkelet-Ázsiában a Hostess, az USA-ban pedig a Sub Pop adta ki egy nappal később. A Rave Tapes producere a Mogwai mellett Paul Savage volt. A bejelentéskor a Remurdered című dalt feltöltötték a Rock Action és a Sub Pop SoundCloud-fiókjaira.[23][24] A brit albumlistán a tizedik helyen zárt,[25] és a szigetországban ez volt a 2014-ben legtöbbet eladott bakelitformátumú lemez.[26]

2014. december 1-jén, saját kiadójuk gondozásában jelent meg a Music Industry 3. Fitness Industry 1. középlemez, amelyen három feldolgozás található a Rave Tapes dalai közül, valamint három másik, a Blanck Mass, a Pye Corner Audio és Nils Frahm által készített átdolgozás. A lemezt Glasgow-ban, Paul Savage segítségével vették fel.[27][28]

2015 júniusában a brit szigeteken több telt házas koncertjük is volt. A 20. születésnap megünneplésére két napot töltöttek a Camden Roundhouse-ban.[29] Az All Tomorrow's Parties fesztivál közbenjárásával több, londoni eseményt is felügyeltek, amelyek „próbára és kíváncsivá tették, valamint inspirálták” őket. A fellépők között voltak a The Jesus and Mary Chain, a Public Enemy, és a Godspeed! You Black Emperor.[30]} Október 23-án jelent meg a Central Belters visszatekintő album, amelyet három CD-n, illetve hat hanglemezen jelent meg.[31]

2015. november 15-én jelentették be, hogy John Cummings, a zenekar gitárosa más elfoglaltságai miatt kilépett.[32]

Every Country's Sun

2016 áprilisában Braithwaite a Guardiannek elmondta, hogy új dalokat írnak, majd az USA-ba utaznak, ahol Dave Fridmannel, a Rock Action producerével együtt dolgoznak egy új albumon.[33] November 25-én Fridmann megerősítette, hogy elkezdték a munkálatokat.[34] 2017. március 4-én az együttes bejelentette, hogy az Abbey Road Studiosnál már a maszterelésen dolgoznak.[35] Ezzel együtt elmondták, hogy egy év végi turnéra indulnak, októberben Európában, novemberben Amerikában, decemberben pedig Glasgow-ban lépnek fel.[36]

2017. május 14-én bejelentették, hogy az új lemez címe Every Country's Sun lesz, ami szeptember 1-jén fog megjelenni; ezzel egy időben pedig megosztották a Coolverine című dalt.[37] Június 2-án előre nem jelezve felléptek a barcelonai Primavera Sound fesztiválon, ahol a teljes albumot előadták.[38]

Filmzenék és más alkotások

2006-ban a zenekar elkészítette a Zidane: A 21st Century Portrait című film zenéjét, melyet album formájában 2007-ben adtak ki.[39] Auto Rock című dalukat felhasználták Michael Mann 2006-os Miami Vice-jában. Clint Mansellel és a Kronos Quartettel együttműködve részük van a 2006-os A forrás zenéjének elkészültében.[40] Szerepelnek a 2009-es Introspective című, posztrock témájú dokumentumfilmben.[41] 2010 áprilisában az Amnesty International PEACE projektje részére írtak egy dalt.[42] 2012-ben ők komponálták a francia Canal+ csatornán futó Visszajárók sorozat zenéjét, melyet középlemez formájában 2013. február 25-én adtak ki.[43] A Kids Will Be Skeletons című számuk szerepel a 2015-ös Life Is Strange című játékban.[44]

2015-ben ők készítették el Mark Cousins Atomic, Living in Dread and Promise dokumentumfilmjének betétjét.[45] Az átdolgozott anyag Atomic néven 2016. április 1-jén jelent meg[46] saját kiadójukon keresztül.[47][48] 2016. május 1-jén Ausztriával kezdve európai és japán turnéra indultak, ahol koncertjeiken a háttérben a film forgatásáról vetítettek részleteket. 2017 januárjában Amerikában is bemutatták az albumot.[49]

Zenei stílus

A formációra a Fugazi, MC5, My Bloody Valentine, Sonic Youth, Pixies, The Cure és a posztrock-úttörő Slint együttesek gyakoroltak hatást.[50] Első albumukat így jellemezték: „lenyűgözően dinamikus… észrevétlenül [vált] a nyugtató zenéről az idegölő fehérzajra és kalapácsütésre”.[5] A SPIN egy 1999-es számában Douglas Wolk a következőket írta a Mogwairól: „Kompozícióik bővültek és egyszerűbbek lettek, néha egy-két arpeggio akár tíz percig is ismétlődik; ez inkább a Slintre, mint bármely más bandára emlékeztet.”[6] Barry Burns egyszer egy interjúban elmondta, hogy nem szeretik, ha szigorúan kategóriákba sulykolják a posztrockot, ők inkább részletesen vizsgálnak minden egyes számot.[51]

Braithwaite a szövegek hiányáról a következőt mondta:

„ Úgy gondolom, az emberek nem szoktak hozzá, hogy nincsen dalszöveg. Néhány embernek megnyugtató a jelenlétük, szerintem szeretnek magukban énekelni, és mivel a mi számainkat nem tudják, ez zavarja őket. ”
– Stuart Braithwaite, The Express[52]

Tagok

Jelenlegi

Korábbi

  • Brendan O’Hare – billentyűsök, gitár (1997)
  • John Cummings – gitár, laptop (1995 – 2015)

Közreműködők

  • Luke Sutherland – hegedű, gitár, ének, ütőhangszerek (1998 – )
  • James Hamilton – dobok (Martin Bulloch helyett) (2011 – 2013)
  • Scott Patterson – gitár (John Cummings helyett) (2015)
  • Alex Mackay – gitár, billentyűsök (Atomic turné) (2016 – )

Diszkográfia

Bővebben: Mogwai-diszkográfia

Stúdióalbumok

Középlemezek (EP-k)

Kislemezek

Összeállítások

  • Ten Rapid (Collected Recordings 1996–1997) (1997)
  • EP+6 (2000)
  • Government Commissions: BBC Sessions 1996–2003 (2005)
  • Central Belters (2015)

Koncertalbumok

  • Special Moves (2010)
  • Mogwai – iTunes Festival London 2011 (2011)

Remixalbumok

Filmzenék

  • Zidane: A 21st Century Portrait (2006)
  • The Fountain (2006)
  • Les Revenants (2013)
  • Atomic (2016)
  • Before the Flood (2016)
  • Kin (2018)

Vendégszereplések

  • Honey (A Tribute To Spacemen 3, 1998)
  • I Don't Know What To Say (NME Presents: Radio 1 Sound City, 1998)
  • I Can't Remember (Glasgow, 1998)
  • 003 (Fabulous Shit, 1999)
  • Tuner és Star Wars (Rock Action Presents Vol 1, 2003)
  • Mogwai Fear Satan (The 11th Hour, 2007)
  • Helps Both Ways, Kids Will Be Skeletons és Ex-Cowboy (Matador at 21, 2010)
  • Earth Division (Occupy This Album, 2012)
  • Gouge Away (Dig for Fire: a Tribute to Pixies, 2013)
  • MasterCard és Remurdered (Other Voices: Series 12, 2014)
  • Kids Will Be Skeletons (Life is Strange, 2016)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mogwai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Will Hodgkinson: The man that Peel built (angol nyelven). The Guardian, 2005. február 18. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  2. ↑ Keeping It Peel - Mogwai (angol nyelven). BBC. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  3. ↑ Joe Tangari: Government Commissions: BBC Sessions, 1996-2003 (angol nyelven). Pitchfork Media, 2005. február 24. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  4. ↑ a b c FAQ (angol nyelven). Mogwai. [2006. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  5. ↑ a b c d e Martin C. Strong: The Great Indie Discography. (angolul) Edinburgh: Canongate Books. 2003. 872. o. ISBN 1-84195-335-0  
  6. ↑ a b Douglas Wolk: The Scottish Scoundrels in Mogwai Give Glasgow a Good Name. (angolul) CMJ New Music Monthly, (1999. május) Hozzáférés: 2017. május 2.
  7. ↑ Scott Herren: Mogwai - My Father My King (angol nyelven). Sputnik Music, 2005. január 16. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  8. ↑ Mogwai - Chart history (angol nyelven). Billboard. [2017. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  9. ↑ Grayson Currin: Mogwai: The Hawk Is Howling (angol nyelven). Pitchfork Media, 2008. szeptember 23. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  10. ↑ Questions of Doom (angol nyelven). Poptones, 2005. augusztus 24. [2006. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  11. ↑ Heather Phares: Mr. Beast - Mogwai (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  12. ↑ Nigel Humberstone: Mogwai - Recording The Hawk Is Howling (angol nyelven). Sound on Sound, 2009. február. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  13. ↑ Vic Galloway: Voice of New Music in Scotland. (angolul) News of the World, (2010. február 21.) 2. o.
  14. ↑ a b Matt Wilkinson: Mogwai’s movie ‘Burning’ to premiere at Glasgow Film Festival – video (angol nyelven). New Musical Express, 2010. január 21. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  15. ↑ Hardcore Will Never Die, But You Will (angol nyelven). Mogwai. [2010. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  16. ↑ UK Albums Top 75 (angol nyelven). The Official UK Charts Company, 2009. április 5. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  17. ↑ Hardcore Never Die But You Will (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  18. ↑ Mogwai - A Wrenched Virile Lore (angol nyelven). Mogwai. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  19. ↑ A Wrenched Virile Lore (angol nyelven). Sub Pop. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  20. ↑ Nicola Meighan: A Thirsty Conspiracy: Mogwai & Douglas Gordon Talk Zidane (angol nyelven). The Quietus, 2013. július 12. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  21. ↑ Mogwai (angol nyelven). Southbank Centre, 2013. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  22. ↑ End Of An Era Part 2 curated by ATP & The Loop (angol nyelven). All Tomorrow's Parties. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  23. ↑ Amy Philips, Evan Minsker: Mogwai Announce New Album Rave Tapes (angol nyelven). Pitchfork Media, 2013. október 28. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  24. ↑ Mogwai announce new album Rave Tapes (angol nyelven). Fact, 2013. október 28. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  25. ↑ Mogwai’s Rave Tapes makes UK top 10 (angol nyelven). Fact, 2014. január 27. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  26. ↑ Arctic Monkeys and Mogwai lead the best vinyl sales figures in a decade (angol nyelven). Fact, 2014. április 20. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  27. ↑ Lisa Wright: Mogwai announce new EP, ‘Music Industry 3 Fitness Industry 1’ (angol nyelven). New Musical Express, 2014. október 3. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  28. ↑ Zoe Camp: Mogwai Announce Music Industry 3. Fitness Industry 1. EP, Share "Teenage Exorcists" (angol nyelven). Pitchfork Media, 2014. október 3. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  29. ↑ Mogwai announce 20th anniversary shows (angol nyelven). Music-News, 2015. január 26. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  30. ↑ Celebrating the 20th Anniversary of Mogwai (angol nyelven). Roundhouse Trust Ltd.. [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  31. ↑ Mogwai celebrate 20 years with Central Belters compilation (angol nyelven). Fact, 2015. június 24. [2017. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  32. ↑ Statement (angol nyelven). Mogwai, 2015. november 15. [2016. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  33. ↑ Mogwai webchat – as it happened (angol nyelven). The Guardian, 2017. február 14. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  34. ↑ Dave Fridmann: Notes (angol nyelven). Dave Fridmann, 2016. november 25. [2016. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  35. ↑ Mastering the new album today at Abbey Road. Very excited about letting this one into the world. (angol nyelven). Instagram, 2017. március 3. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  36. ↑ Adam Rothbarth: Mogwai finish new album, announce 2017 world tour, officially start taking creative credit for their band name (angol nyelven). Tiny Mix Tapes, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  37. ↑ Mogwai Announce New Album 'Every Country's Sun' (angol nyelven). Rock Action Records, 2017. május 17. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  38. ↑ Jamie Milton: Mogwai perform new album in full at secret Primavera show (angol nyelven). New Musical Express, 2017. június 3. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  39. ↑ John MacDonald: Zidane: A 21st Century Portrait (angol nyelven). PIAS America, 2007. május 15. [2017. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  40. ↑ Jason Ankeny: Biography (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  41. ↑ Andrea Hubert: The Guide: film: London Short Film Festival: London. (angolul) The Guardian, (2010. január 2.) 21. o.
  42. ↑ Alex Young: Mogwai, Dan Deacon, Voxtrot donate tracks to PEACE (angol nyelven). Consequence of Sound, 2010. április 16. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  43. ↑ Chris Martins: Mogwai Release Haunting Score for French Zombie Show ‘Les Revenants’ (angol nyelven). SPIN, 2012. december 21. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  44. ↑ Adam Beck: Life is Strange Limited Edition Announced (angol nyelven). Hardcore Gamer LLC., 2015. november 12. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  45. ↑ Atomic, Living in Dread and Promise (angol nyelven). BBC. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  46. ↑ Michelle Geslani: Mogwai announce new album, Atomic, share “U-235” — listen (angol nyelven). Consequence of Sound, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  47. ↑ Jeremy Gordon: Mogwai Announce New Album Atomic, Share "U-235" (angol nyelven). Pitchfork Media, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  48. ↑ 'Atomic' Out Now (angol nyelven). Mogwai, 2016. január 4. [2016. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  49. ↑ Ryan Reed: Mogwai Plot 2017 North American 'Atomic' Tour (angol nyelven). Rolling Stone, 2016. december 5. [2017. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  50. ↑ Jeremy Simmonds: Mogwai. In Peter Buckley: The Rough Guide to Rock. (angolul) London: Rough Guides. 2003. 684–686. o. ISBN 978-1-84353-105-0  
  51. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!Chillville: (angol nyelven). Google Inc., 2008. szeptember 13. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  52. ↑ Marcus Dunk: Forget the vocals - just come on and feel the noise. (angolul) The Express, (1999. október 23.) Hozzáférés: 2017. május 3.

Források

  • My Life’s Playlist: Mogwai’s Stuart Braithwaite (angol nyelven). PIAS, 2015. április 21. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)

További információk

  • Hivatalos honlap (angolul)
  • Internet Archive (angolul)
  • Rajongói honlap (angolul)
Sablon:Mogwai
  • m
  • v
  • sz
Mogwai
Stuart Braithwaite · Dominic Aitchison · Martin Bulloch · Barry Burns
John Cummings · Brendan O’Hare · Luke Sutherland
Stúdióalbumok
Középlemezek (EP-k)
Válogatásalbumok
  • Ten Rapid (Collected Recordings 1996–1997)
  • EP+6
  • Government Commissions: BBC Sessions 1996–2003
  • Central Belters
Egyéb: Diszkográfia · Kislemezek · Koncertalbumok · Remixalbumok · Filmzenék · Vendégszereplések · Dalok
Nemzetközi katalógusok
  • Könnyűzene Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap