Mudroszi fegyverletétel
A mudroszi fegyverletétel az első világháború közel-keleti hadszínterén vetett véget az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak harcainak 1918. október 30-án. Az oszmán fél részéről Hüszein Rauf hadügyminiszter, az antant részéről pedig Somerset Arthur Gough-Calthorpe admirális írta alá a HMS Agamemnon hadihajó fedélzetén, Mudrosz kikötőjében.[1]
Az oszmánok feladták Anatólián kívüli helyőrségeiket, a szövetséges hatalmak megkapták a jogot a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzésére és arra, hogy „bárminemű zavargás esetén” beavatkozhassanak a biztonság fenntartására. Az oszmán hadsereget leszerelték, a kikötőket, a vasútvonalakat és a stratégiai bázisokat átengedték a szövetségeseknek. Törökországnak fel kellett adnia kaukázusi területeit és vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé.
A fegyverletételt Isztambul brit megszállása, majd a sèvres-i békeszerződés követte, de utóbbi érvényesítését a török függetlenségi háború kitörése megakadályozta.
Hivatkozások
- ↑ >Efraim Karsh. Empires of the Sand: The Struggle for Mastery in the Middle East. Harvard University Press, p.327. o. (2001)
Források
- Britannica Encyclopaedia (angolul)
- A mudroszi fegyverletétel szövege - Török Történeti Intézet (Türk Tarih Kurumu) (törökül)
Sablon:Törökország története
Törökország történelme | ||
|---|---|---|
| Anatólia |  | |
| Szeldzsuk korszak | ||
| Oszmán Birodalom | Konstantinápoly ostroma · Uralkodók · Hadsereg · Háborúk · Ifjútörökök · Örmény népirtás · Első világháború · Mudroszi fegyverletétel · Sèvres-i békeszerződés | |
| Függetlenségi háború | ||
| Török Köztársaság | Törökország történelme · Egypártrendszer · Atatürk reformjai · EU-csatlakozás · Török–kurd-konfliktus · Erdoğan-kormányok | |
| Lásd még | ||
Az első világháború portálja
Törökország-portál
