Nagybarcsa

Nagybarcsa (Bârcea Mare)
A Cserna Nagybarcsánál
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Rang	falu
Községközpont	Piski város
Irányítószám	335901
SIRUTA-kód	87683
Népesség
Népesség	381 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	203 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 41″, k. h. 22° 57′ 36″45.82806, 22.95995845.828060°N 22.959958°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 41″, k. h. 22° 57′ 36″45.82806, 22.95995845.828060°N 22.959958°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagybarcsa (románul: Bârcea Mare) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Cserna jobb partján, Vajdahunyadtól északkeletre, Dévától délkeletre, Szentandrás és Kisbarcsa közt fekszik.

Nevének eredete

Neve személynévi eredetű, amely Kiss Lajos szerint összefügghet a Barcs nevének alapjául szolgáló személynévvel. 1315-ben említették először az oklevelek Barcha néven, előtagja 1733-ban jelent meg (Nagy Bartsa).

Lakossága

• 1785-ben 331 lakója volt. Ugyanazon évben a vármegye 42, az ortodox főesperesség 83 ortodox családfőt írt össze, a rákövetkező évben a görögkatolikusok pedig négy hívőt vettek számba a faluban.^[2]
• 1850-ben 232 lakosából 202 volt román, 16 magyar és 14 cigány nemzetiségű; 216 ortodox, 12 református és 4 római katolikus vallású.
• 1910-ben 363 lakosa volt, ebből 243 román és 118 magyar anyanyelvű; 212 görögkatolikus, 66 református, 43 római katolikus, 32 ortodox és 9 zsidó vallású.
• 2002-ben 413 lakosából 388 volt román, 12 cigány és 7 német nemzetiségű; 383 ortodox és 19 pünkösdista vallású.

Története

Elsőként 1315-ben Ivánka fia Andrástól származó Sumurakusnak és fiainak, Oláhárkos (elpusztult falu Alsócsóra határában) birtokosainak származási helyeként találkozunk a faluval. 1380-ban a Pest megyei, Smaragd nemzetségbeli Ajnárdfi Zsámbokiak öröklött jogon birtokosok voltak a Hunyad megyei Arany, Tamáspataka és Tóti faluban, és valószínű, hogy a Sumurakus (~ Smaragd) nevet viselő Barcsaiak velük egy eredetűek. A család később a falu nevét nemesi előnévként vette föl és származási helyeként tartotta számon.

1382 és 1520 között itt működött Hunyad vármegye ítélőszéke.^[3] 1509-ben plébániája volt. Az újkor elején jelentős kisnemesi közössége lehetett. A Barcsay család által fenntartott udvari református lelkészségének 1634 körül Kisbarcsán köznépi tagjai is voltak. A gyülekezet 1690 körültől már csak leányegyházként szerepel.^[4] Görögkatolikus egyházközsége 1824-ben létesült, és 1923-ig filiaként az itteni pap gondozta a dévai görögkatolikus híveket is.^[5]

A szocializmus alatt lakói nagyrészt a vajdahunyadi kombinátban dolgoztak. 1971 óta a település határában börtön működik.

Jegyzetek

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 3. (Budapest, 1987)

Külső hivatkozások

• A nagybarcsai börtön információs oldala (románul)