| Naxalita felkelés |
 |
| A térkép megmutatja azokat a területeket, ahol a naxalita-mozgalom aktív (2018) |
| Dátum | 1967 - |
| Helyszín | India, Vörös folyosó |
| Eredmény | jelenleg is tartó háború |
| Harcoló felek |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
 Nalaxisták |  India |
|
| Parancsnokok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Muppala Lakshmana Rao
Kishenji | Manmohan Szingh
V. K. Szingh
P. V. Naik
Vikram Srivastava |
|
| Haderők |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
| ~10000 - 20000 (2009)[1] | 1 414 000
1 800 000 tartalék |
|
| Veszteségek |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
| 2005 óta: 1420 halott | 2005 óta: 1155 halott |
|
| 2000 óta: 6000+[2]</>2005 óta: 1499[3] |
A naxalita felkelés egy jelenleg folyó[4] konfliktus maoista csoportok, ismertebb nevén naxaliták és az indiai kormány között.[5]
A felkelés egy parasztfelkeléssel kezdődött 1967-ben egy kelet-indiai Naxalbari faluban – melyet az Indiai Kommunista Párt (Marxista) is támogatott[6] –, majd terjedt szét India keleti és középső részében, amit időnként vörös folyosóként említenek.[7] 2006-ban Manmohan Szingh indiai miniszterelnök a nalaxitákat a legnagyobb belpolitikai kihívásnak nevezte, amivel az ország valaha szembenézett.[3] 2009-ben Manmohan Szingh azt mondta: csatát vesztettek a maoista felkelőkkel szemben.[8]
A naxaliták szerint támogatja őket a szegény vidék lakossága.[9] Célpontjaik gyakran törzsi vezetők, rendőrségi és kormányzati alkalmazottak voltak; ez a harc szerintük a birtokjog fejlesztéséért folyik, több munkáért a mellőzött mezőgazdasági munkások és a szegények számára, és egy parasztfelkelés stratégiáját követik, hasonlóan a maoisták kormány elleni „népi háborújához”.[10]
Jegyzetek
- ↑ http://english.aljazeera.net/news/asia/2009/09/20099191105479635.html
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/south_asia/7864296.stm
- ↑ a b http://news.bbc.co.uk/2/hi/south_asia/1002305.stm
- ↑ http://www.economist.com/world/asia/displaystory.cfm?story_id=7799247
- ↑ Archivált másolat. [2009. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
- ↑ Fencsik László (szerk.): A világ politikai pártjai. Budapest: Kossuth Kiadó. 1978. 177. o.
- ↑ https://web.archive.org/web/20091102210210/http://www.france24.com/en/20090422-india-elections-train-hijacking-hostages-maoist-rebels-Jharkhand
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/south_asia/8256692.stm
- ↑ http://us.rediff.com/news/2003/oct/02spec.htm
- ↑ http://mccaine.org/2009/06/24/communists-fight-in-india/
További információk
 | Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
