Nemeskolta

Nem tévesztendő össze a következővel: Kolta (település).

Nemeskolta
Nemeskolta központja a 8442-es úttal, kelet felé nézve
Nemeskolta címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Szombathelyi
Jogállás	község
Polgármester	Farkas Imre (független)[1]
Irányítószám	9775
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	372 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 16° 46′ 02″47.141838888889, 16.76731944444447.141839°N 16.767319°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 16° 46′ 02″47.141838888889, 16.76731944444447.141839°N 16.767319°E
Nemeskolta Pozíció Vas vármegye térképén
Nemeskolta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskolta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemeskolta (1899-ig Kolta) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

Szombathelytől 17 kilométerre délkeletre fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Vasszécseny, északkelet felől Csempeszkopács, délkelet felől Rábatöttös, dél felől Gyanógeregye, nyugat felől pedig Sorkifalud.

Megközelítése

A községen, annak főutcájaként a 8442-es út húzódik végig, nagyjából kelet-nyugati irányban, közúton ezen érhető el Csempeszkopács és Sorkifalud irányából is. Északi külterületei között elhalad még a 8703-as út is.

Az ország távolabbi részei felől a 8-as, majd a 87-es főutakon érhető el a legegyszerűbben, utóbbiról Csempeszkopácsnál kell nyugat felé letérni.

Érdekesség, hogy a települést (egy külterületi, a 87-es úthoz közel eső részen) érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.^[3]

Nevének eredete

Neve a szláv Kolta személynévből származik, melynek előzménye a Mikolas személynév, előtagja köznemesi lakosságára utal. Innen származik a Koltay család.

Története

Nemeskolta Árpád-kori település. Első említése 1280-ból való, 1288-ban pedig Kolta néven említitték. Az egykor kisnemesek által lakott község lakossága részben katolikus, részben evangélikus. A falu korábban két falurészre, Kis- és Nagykoltára oszlott, egy időben Kétkoltának is nevezték. A trianoni békeszerződés előtt vas vármegye vasvári járásához tartozott. 1910-ben 646 lakosából 644 magyar volt, melyből 306 római katolikus, 328 evangélikus, 10 izraelita volt.

E faluból származik a Vas vármegye történetében jelentős szerepet betöltő Koltai Vidos család. A faluban álló klasszicista kúriájukat az 1800-as évek elején építették. Később az 1860-as években a kúriát kastéllyá alakították át. Utolsó tulajdonosa Németh Mária a két világháború között élő ünnepelt operaénekesnő volt, 1935-ben itt forgatták a "Halló Budapest" című játékfilmet is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó Kálmán (független)^[4]
• 1994–1998: Farkas Imre (független)^[5]
• 1998–2002: Farkas Imre (független)^[6]
• 2002–2006: Farkas Imre (független)^[7]
• 2006–2010: Farkas Imre (független)^[8]
• 2010–2014: Farkas Imre (független)^[9]
• 2014–2019: Farkas Imre (független)^[10]
• 2019-től: Farkas Imre (független)^[1]

Nevezetességek

• Szent Márton templom - A középkori, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát egy 1342-ben kelt oklevél említette először. A kis templom azonban az 1600-as évek közepén a törökök támadásai során elpusztult.

A falu közepén napjainkban álló romantikus stílusban épült templomot 1865-ben építették Ybl Miklós tervei szerint. Oltárképe Szent Márton püspököt ábrázolja.

• Vidos-kastély - A Koltai Vidos család faluban álló klasszicista stílusban épült kúriája az 1800-as évek elején épült. Később az 1860-as években a kúriát kastéllyá alakították át. A kúria utolsó tulajdonosa Németh Mária a két világháború között élő ünnepelt operaénekesnő volt, 1935-ben itt forgatták a "Halló Budapest" című játékfilmet is.
• Evangélikus templom

Híres emberek

• Itt született 1841. október 12-én Halász Imre hírlapíró.
• Itt született 1932. március 5-én Kazareczki Kálmán közgazdász, vállalatvezető, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes.
• Egy időben itt élt Németh Mária (1897 - 1967) operaénekes.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,2%, református 3,1%, evangélikus 25,4%, felekezet nélküli 4% (9,9% nem nyilatkozott).^[11]

Jegyzetek

• Almási Tibor - Piti Ferenc 2019: Anjou-kori oklevéltár XVIII. 1334. Budapest-Szeged, No. 456, 594.

További információk

• Nemeskolta honlapja
• Nemeskolta a Via Sancti Martini honlapján
• Nemeskolta az utazom.com honlapján

Kapcsolódó szócikkek