Onyega (település)

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Onyega (egyértelműsítő lap).

Onyega (Онега)
Onyega címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Arhangelszki terület
Járás	Onyegai
Irányítószám	164840
Körzethívószám	81839
Népesség
Teljes népesség	16 449 fő (2023)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 63° 55′, k. h. 38° 05′63.916666666667, 38.08333333333363.916667°N 38.083333°EKoordináták: é. sz. 63° 55′, k. h. 38° 05′63.916666666667, 38.08333333333363.916667°N 38.083333°E
Onyega Pozíció az Arhangelszki terület térképén
Onyega weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Onyega témájú médiaállományokat.

Onyega (oroszul: Онега) város Oroszország Arhangelszki területén, az Onyegai járás székhelye.

Lakossága: 21 359 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Az Arhangelszki terület nyugati részén, Arhangelszktől 263 km-re délnyugatra, az Onyega folyó jobb partján, a torkolat közelében fekszik. Vasútállomás, az Obozerszkij–Belomorszk vasútvonalból kiinduló szárnyvonal végállomása. A torkolat jobb parti részén épült tengeri kikötő főként teherforgalmat bonyolít le. Télen, november elejétől májusig zárva tart.

A bal parton is vannak kisebb városrészei (Ponyga, az azonos nevű mellékfolyó torkolatánál), ahová nyáron komppal, télen a befagyott folyón kijelölt átkelőhelyen lehet átjutni. Környékén, főként a folyó menti falvakban az északi faépítészet számos emléke maradt fenn.

A novgorodiak 14. században alapított Uszty-Onyega nevű településének helyén jött létre. A 17. században az Onyegai-öböl Kij szigetén alapított Kresztnij-kolostor birtoka lett és 1764-ig az is maradt. 1780-ban városi rangot kapott, 1784-ben az Arhangelszki kormányzóságban ujezd székhelye lett. Tengeri kikötője II. Katalin orosz cárnő rendeletére nyílt meg 1781-ben. A 20. század elejéig az északnyugati régió legnagyobb kikötői közé tartozott. A városban sok évtizeden át hajóépítés is folyt, de az 1870-es évektől kezdve egyre csökkenő mértékben.

Az Obozerszkij–Belomorszk vasútvonal és az Onyegába leágazó 27 km-es szárnyvonal 1939-től kezdve épült (a szovjet-finn háború idején az építkezés szünetelt) és 1941 szeptemberében indult meg rajta a forgalom. Mint a kor sok más létesítményén, ezen a vonalon is zömmel a Gulag lágerhálózat rabjai dolgoztak.^[2][3]

Jelentős faátrakodó állomás, a fakereskedelem és faexport régi városa. Faipari központ, nagy fűrészipari és fafeldolgozó kombináttal. Hidrolízisüzemének építése 1939-ben kezdődött, majd a háború után folytatódott és 1954-ben fejeződött be. A környezetszennyező és egészségre is ártalmas termelést a 21. század elején végleg beszüntették.^[4]

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• Isztorija (orosz nyelven). Onegaland.ru
• G. B. Gyerjagin, L. A. Harlin: Sztaraja Onyega (orosz nyelven). [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.) (archivált)