Otto Friedrich Müller

Otto Friedrich Müller
Életrajzi adatok
Született	1730. március 2. Koppenhága
Elhunyt	1784. december 24. (54 évesen) Koppenhága
Ismeretes mint	botanikus lepidopterist zoológus ornitológus karcinológus gazdálkodó
Állampolgárság	Dánia
Iskolái	Koppenhágai Egyetem Ribe Katedralskole
Pályafutása
Szakterület	zoológia és botanika
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Friedrich Müller témájú médiaállományokat.

Otto Friedrich Müller (Koppenhága, 1730. március 2. – Koppenhága, 1784. december 26.) dán természettudós, zoológus és botanikus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „O. F. Müller”.

Élete és munkái

Müller 1748-ban kezdte meg tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen, ahol előbb teológiát, majd jogot tanult. Diplomáját csak 1760-ban kapta meg, mert anyagi okokból 1753-ban állást vállalt, a külügyminiszter Johan Schulin gróf fiának lett a házitanítója és a Frederiksdali kastélyba költözött. Itt kezdte el azokat a zoológiai és botanikai megfigyeléseket, amelyek később híressé tették a nevét. 1764-ben kiadta első nagyobb művét a Fauna insectorum Fridrichsdalina-t a körzet rovarfaunájáról. Ezután az ifjú gróffal Közép- és Dél-Európában utazgatott évekig. Az alkalmat kihasználva megismerkedett a kor nevezetes természettudósaival és felvette a kapcsolatot az európai akadémiákkal. Visszatérése után 1767-ben kiadta Frederiksdal növényeinek leírását a Flora Fridrichsdalina című művében.

1769-ben állami szolgálatba lépett és előbb tanácsos, majd 1771-ben a norvég kamara levéltári titkára lett. Két évvel később egy vagyonos hölgyet vett feleségül és felmondta állását, attól kezdve csak kutatásaival foglalkozott. Feleségének volt egy birtoka a norvégiai Drøbakban, ahol Müller 1773–78 között a Kristianiafjord gerinctelen állatait vizsgálta.

Termékeny tudományos szerző volt, számos kisebb cikke mellett 1771-ben publikálta németül írt könyvét a sós- és édesvízi férgekről (Von Würmern des süssen und salzigen Wasser) amit 1773-ban kiegészített a Vermium terrestrium a fluviatilium historia című művel. Utóbbiban először bontotta genusokra és fajokra az ún. infusoriumokat (egysejtűeket). Hydrachnæ című monográfiájában a Dánia vizeiben élő atkákat írta le, az 1785-ös Entomostraca-ban pedig azelőtt ismeretlen mikroorganizmusokat, többek között Dinoflagellata-kat közölt.

Kései éveiben fő művével a Zoologia Danica-val volt elfoglalva, amelyben Dánia és Norvégia összesen háromezer állatfajáról közölt leírást és ábrát és amelynek kiadását az állam anyagilag támogatta. Először egy előzetest adtak ki 1776-ban Zoologiæ Danicae prodromus címmel, majd 1777-ben és 1786-ban magát a gyűjteményt is két kötetben, mindkettőben 40 táblányi ábrával.

Zoológiai munkája mellett Müller botanikával is foglalkozott, ám ezen a téren kevésbé aratott babérokat.

Tagja volt a német Academia Caesarea Leopoldina-nak, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának, a párizsi Tudományos Akadémiának és a berlini Természettudományok Barátai Társaságnak.

Taxonómiai hivatkozásoknál nevének rövidítése O. F. Müller.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Otto Friedrich Müller című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Jean Anker, Otto Friderich Müller – Et Bidrag til den biologiske Forsknings Historie i det attende Aarhundrede. 1. bind: Barndom, Studenter- og Hovmestertid (1730-67). (Det udkomne), København, Munksgaard, 1943
• Müller, Orro Frederik Salmonsens konversationsleksikon