Pecserszka lavra
 | Ez a kolostor a Világörökség része |
| Pecserszka lavra | |
 | |
| A Pecserszka lavra a Dnyeper felől | |
| Település | Kijev |
| Ország |  Ukrajna |
| Vallás |
|
| Egyházmegye | Kijevi egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Stílus | ukrán barokk |
| Építés befejezése | 1051 |
| Építtető | Saint Anthony of Kyiv |
| Építész(ek) | Theodosius of Kyiv |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 527-002 |
| Típus | Kulturális világörökségi helyszínek |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1990 |
| Elhelyezkedése | |
  Pecserszka lavra Pozíció Kijev térképén | |
 é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′50.45, 30.51666666666750.450000°N 30.516667°EKoordináták: é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′50.45, 30.51666666666750.450000°N 30.516667°E | |
| A Pecserszka lavra hivatalos honlapja | |
A Kijevi barlangkolostor vagy Pecserszka lavra (ukránul: Печерська лавра) ortodox barlangkolostor, lavra Kijevben, a Dnyeper partján. A Kijevi Rusz idejében az ortodox egyház egyik fontos központja volt. Az ukrán ortodox egyház (Moszkvai Patriarchátus) fejének, Volodimir metropolitának a székhelye.
1051-ben, Bölcs Jaroszlav uralkodása idején alapította két szerzetes, Antonyij és Feodoszij. A kolostor létrejöttével az újonnan létrejött keresztény vallás elterjedt az egész Kijevi Ruszban és ez Kijevet vallási központtá emelte az ortodox keresztények számára. A szerzetesek itt a barlangokban imádkoztak, éltek és temetkeztek. A barlangok hideg és nedves klímája lehetővé tette a testeknek a természetes mumifikációját. Ez a jelenség tovább növelte a kolostor hírnevét. A szerzetesek testei szinte tökéletes állapotban fennmaradtak napjainkig.
A kolostor terület 28 ha, amely nem tartalmazza a templomokat, a tornyokat és a földalatti barlangrendszert. Nyitva: 8-20. Belépő: 50 hrivnya.(2012).[1] A legközelebbi metrómegálló az Arszenalna.
1990-ben az UNESCO a Szent Szófia-székesegyházzal együtt a Pecserszka lavrát felvette a világörökségi listára. 2007-ben Ukrajna hét csodájának egyike lett. A 2022-ben kezdődő orosz–ukrán háború miatt a helyszín 2023-ban felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
A Pecserszka lavrát két kolostor alkotja: a Felső lavra és az Alsó lavra.
Felső lavra
A Felső lavra területe állami tulajdonban van, az ott található épületek többségében múzeumoknak és kiállítótermeknek adnak helyet.
Alsó lavra
Az Alsó lavra a Moszkvai Patriarchátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház tulajdonában van, a területén lévő épületek vallási és egyházi célokat szolgálnak. Területe két részre oszlik: a Közeli Barlangok és a Távoli Barlangok.
Jegyzetek
- ↑ Pecserszka Lavra
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecserszka lavra témájú médiaállományokat.
- A Kijevi barlangkolostor honlapja
- Virtual reality tour of the Kiev-Pechersk Lavra of 360 (3D Photointeravtive)
Sablon:Ukrajna világörökségi helyszínei
| |||
|---|---|---|---|
 | Kulturális | Kijev: Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, a Pecserszka lavra (barlangkolostor) • Lviv – a történelmi városközpont műemlékegyüttese • Struve földmérő vonal (nemzetközi) • Lengyelország és Ukrajna fatemplomai (Lengyelországgal közös) • Herszon ókori város romjai • Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye • Odessza óvárosa |  |
| Természeti | A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (több országgal közös) | ||
Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a templomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 | Ez az Ukrajnáról szóló vagy Ukrajnával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
