Peter Parler

Peter Parler
Önmagáról faragott szobra a Szent Vitus-székesegyházban
Született	1330–1333 Schwäbisch Gmünd
Elhunyt	1399. július 13. Prága
Állampolgársága	német, cseh
Gyermekei	Wenzel Parler ifjabb Johann Parler
Szülei	Heinrich Parler
Foglalkozása	építész szobrász építészeti fővállalkozó faragóművész
Sírhelye	Szent Vitus-székesegyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Parler témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún. „német különgótikát” továbbfejlesztő közép-európai gótika vezéregyénisége.

Élete

Apja, a Heinrich von Gmünd néven is ismert Heinrich Parler (a parlerius latin szóból képzett Parler családnév jelentése: Pallér) Schwäbisch Gmündből először Kölnbe költözött családjával, majd 1351-ben visszaköltöztek Schwäbisch Gmündbe, hogy felépítsék a Szent Kereszt-templomot — ebben a munkában már Peter is segített apjának.

1352-ben meghalt a prágai Szent Vitus-székesegyház építését elkezdő Arrasi Mátyás (Matthieu d'Arras) francia építészmester, és IV. Károly német-római császár Parlerre bízta az építkezés folytatását. 1355-ben^[1][2], illetve 1356-ban^[3],^[4]) családostól a cseh fővárosba költözött át. IV. Károly a székesegyház mellett számos más munkával is megbízta; egyebek közt Parler lett az ekkoriban kialakított Újváros (Nové Město) fő tervezője, és emellett számos más épületet is tervezett szerte a Német-Római Birodalomban.

Egy kölni kőfaragó lányát vette feleségül.^[4] Két fia:

• Wenzel Parler (csehül: Václav Parléř),
• Johann Parler (ifjabb Johann Parler), (csehül: Jan Parléř)

ugyancsak jeles építész lett; apjuk halála után ők folytatták a Szent Vitus-székesegyház építését.

Valószínűleg volt egy harmadik fia is: Heinrich Parler, aki apjával közösen faragta csillámpalából Szent Vencelnek a Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel-kápolnájában álló szobrát. Más források^[5] szerint az a Heinrich Parler, aki a szobron dolgozott, nem a fia volt Peter Parlernek, hanem unokaöccse, Heinrich IV. Parler, aki 1373 áprilisában 30 groschen fizetséget kapott a szobron végzett öt napi munkájáért.

A 15. századi huszita háborúk alatt a Szent Vitus-székesegyház építkezése leállt. A Parler-műhely tagjai szétszéledtek, békésebb területeken kerestek munkát. Így kerültek Magyarországra is, ahol a budai és pozsonyi királyi építőműhelyekben követhető kezük munkája. Jelentősen hozzájárultak Zsigmond-kori építészetünk virágzásához.^[2]

Fontosabb munkái

Épületek, építmények

• Szent Vitus-székesegyház,
• Károly híd és kaputornya (1357-től),
• Mindenszentek kápolnája,
• Szent Bertalan-templom (Kolín,1360–1385),
• Szent Borbála-templom (Kutná Hora) szentélye,
• Óvárosi városháza tornyának erkélykápolnája (1361),

Szobrok

Nemcsak építészként, de szobrászként is kiemelkedőt alkotott. Szakított a hagyományos, sablonokra építő ábrázolásmóddal, és realisztikusan, a karakteres vonásokat kiemelve jelenítette meg alakjait.^[4] Masszív, realista stílusában több szarkofágot is faragott.^[2]

Főként a székesegyház trifóriumának díszítésére hozta létre tanítványaival az ezért utólag gyakran „trifórium-műhelynek,”^[6] más forrásokban^[4] „Parler-műhelynek” nevezett műhelyét. Ezért szobrainak többsége a kor szokása szerint valószínűleg nem teljesen önálló alkotás, hanem tanítványaival közös munka. Eredetileg színesre festették őket, de ez ma már nem látható.^[2]

A Károly híd eredeti, még általa faragott szobrai a gótikából az úgynevezett lágy stílus felé vezettek át.^[7]

Leghíresebb művei:

• Madonna gyermekével (1375–1380 között) — Varsó, Nemzeti Múzeum,
• Szent Vencel-szobor a Szent Vitus-székesegyház Vencel-kápolnájában,
• a Szent Vitus-székesegyház hat királyi szarkofágja,
• Önmagát ábrázoló szobra a Szent Vitus-székesegyház trifóriumában és a trifórium további húsz szobra^[8]. A szobor feletti felirat: Petrus Henricii /P/arleri de Colonia megadja a művész nevét és származását. Az, hogy e szobor a királyportrékkal áll egy sorban, bizonyítja a művész szerepének növekvő jelentőségét, általános megbecsülését;^[2][2]
• a Károly híd több szobra.^[3]

Ezeket a szobrokat a kor szokásának megfelelően élénk színekkel ki is festette,^[8] mára azonban a festék a legtöbbjükről teljesen lekopott.

Emlékezete

Antonín Mrkos cseh csillagász 1988-ban Parlerről nevezte el az általa felfedezett kisbolygót: ez a 6550 Parléř.

Jegyzetek

Források

• ↑ Deutsche Biographie: Deutsche Biographie: Parler, Peter; 2016. április 29-i állapot
• ↑ Prague Minos Guide: Prague Minos Guide: Peter Parler; 2016. április 29-i állapot
• ↑ Entz Géza: Entz Géza: A gótika művészete. 2., módosított kiadás. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. ISBN 963 13 0305 5 pp. 103–111.
• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.

• ↑ Hetedhétország: Hetedhétország.hu:Peter Parler művészetének nyomában