Pontylazacfélék

Pontylazacfélék
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen
Vörösfoltos pontylazac (Hyphessobrycon erythrostigma)
Vörösfoltos pontylazac (Hyphessobrycon erythrostigma)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontylazacalakúak (Characiformes)
Család: Pontylazacfélék (Characidae)
Latreille, 1825
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pontylazacfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pontylazacfélék témájú kategóriát.

A pontylazacfélék (Characidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe tartozó család.

Ismertető jegyük az állat háti oldalán a hát- és a farokúszó között található apró zsírúszó vagy kövérsörényúszó (pinna adiposa), mely bizonyos taxonoknál másodlagosan hiányozhat.

Előfordulásuk

A legtöbb pontylazac Közép-Amerika és Dél-Amerika folyóiban él, néhány faj Afrikában is előfordul. Bár az akvaristák körében nagyon kedveltek, a szabadon élő fajok begyűjtését minimálisra tudták csökkenteni, mert a pontylacafélék fogságban is jól tenyészthetők. Inkább a nehezebben tenyészthető fajok vannak veszélyben.

Megjelenésük

A pontylazacfélék többnyire 4-8 centiméter hosszúak, de vannak fajok, melyek 17 vagy akár 30 centiméter hosszúak lehetnek. Színezetük fajtól függően nagyon változó.

Életmódjuk

E család fajai rajokban élnek, és a közepes mélységeket kedvelik. Táplálékuk nagyon sokrétű: kis állatok, rovarok, döghús és növények. Általában 3-4 évig élnek.

Szaporodásuk

Az ivarérettséget 1-2 éves korban érik el. Az ikrák száma fajtól függően 100-300 között van. A kifejlődéshez 1-5 nap kell, hogy elteljen.

Rendszerezés

A családba az alábbi alcsaládok és be nem sorolt nemek tartoznak:

Alcsaládokba nem sorolt nemek

  • Aphyocharacidium
  • Aphyodite
  • Astyanacinus
  • Astyanax Baird & Girard, 1854 - 146 faj
  • Atopomesus
  • Attonitus
  • Aulixidens
  • Bario
  • Bramocharax
  • Brittanichthys
  • Bryconacidnus
  • Bryconamericus Eigenmann, 1907 - 79 faj
  • Bryconella
  • Bryconexodon
  • Bryconops
  • Caiapobrycon
  • Ceratobranchia
  • Chalceus
  • Coptobrycon
  • Creagrutus
  • Cyanocharax
  • Deuterodon
  • Engraulisoma
  • Genycharax
  • Grundulus
  • Gymnocharacinus
  • Gymnocorymbus Eigenmann, 1908 - 4 faj
  • Gymnotichthys
  • Hasemania Ellis, 1911 - 9 faj
  • Hemibrycon
  • Hemigrammus Gill, 1858 - 59 faj
  • Hollandichthys
  • Hyphessobrycon Durbin in Eigenmann, 1908 - 140 faj
  • Hypobrycon
  • Inpaichthys
  • Jupiaba
  • Knodus
  • Leptobrycon
  • Lignobrycon
  • Markiana
  • Microgenys
  • Microschemobrycon
  • Mixobrycon
  • Moenkhausia Eigenmann, 1903 - 82 faj
  • Monotocheirodon
  • Nematocharax
  • Odontostoechus
  • Oligobrycon
  • Oligosarcus
  • Othonocheirodus
  • Oxybrycon
  • Paracheirodon Géry, 1960 - 3 faj
  • Parapristella
  • Parastremma
  • Parecbasis
  • Piabarchus
  • Piabina
  • Pristella
  • Probolodus
  • Psalidodon
  • Psellogrammus
  • Pseudochalceus
  • Rhinobrycon
  • Rhinopetitia
  • Roeboexodon
  • Salminus
  • Schultzites
  • Scissor
  • Serrabrycon
  • Stichonodon
  • Stygichthys
  • Thrissobrycon
  • Tucanoichthys
  • Tyttobrycon
  • Axelrodia
  • Boehlkea
  • Carlastyanax
  • Ctenobrycon
  • Exodon
  • Nematobrycon
  • Petitella
  • Thayeria Eigenmann, 1908 - 3 faj
  • Triportheus
  • Deuterodon

Források

  • ITIS rendszerbesorolása
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Taxonazonosítók