Pszichózis

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A pszichózis (psychosis) – köznyelvi nevén elmebaj – az elmegyógyászatban használt fogalom, amelynek széles körű jelentése van: többnyire olyan pszichiátriai betegségekre alkalmazzák, amikor a beteg elveszti kapcsolatát a valósággal, téveszméi és hallucinációi vannak.

Ugyanakkor a pszichózis kifejezés annak a jelzése, hogy az adott pszichiátriai állapot súlyossága olyan mértékű, hogy a személy elveszíti a valósággal való adekvát kapcsolatot.^[1]

A pszichózis típusai

A fogalmat két nagy csoport elkülönítésére is használják: az organikus pszichózist az agy valamilyen betegsége okozza, míg a funkcionális pszichózis esetén szervi ok nem ismerhető fel. Ezenkívül betegségek esetén az érzelmekben bekövetkező minőségi változás leírására is használják, amikor éretlen szintű lesz a viselkedés, továbbá olyan helyzetekben, amikor a beteg visszahúzódik, és megszűnik a kapcsolata másokkal.

Súlyos érzelmi, gondolkodási, viselkedési és személyiségzavarok átfogó csoportja, amelyek a kívülálló számára megmagyarázhatatlan, „abnormális” élmény- és viselkedésmódokkal, a tapasztalatok objektív tartalmának és a szubjektív élményeknek megkülönböztetésére való részleges vagy teljes képtelenséggel, a zavar belátásának hiányával, a kommunikációra való képesség és a társadalmi alkalmazkodás csökkenésével, valamint (végső esetekben) a személyiség teljes szétesésével járnak. A tünetek megnyilvánulhatnak rövid ideig is, de egy hosszabb ideig tartó folyamatban súlyosabb formát is ölthetnek. Eltérően a neurózisoktól, a pszichózisok felismerhető szervi, agyi elváltozások következményeinek tekinthetők vagy feltételezett testi okokból eredeztethetőek.

Jegyzetek

Források

További információk

• Így ismerd fel és így kezeld a pszichózist
• Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában; ford. Sujtó László; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004 (Kísértések) ISBN 963-9165-76-X
• Kevin Dutton: Sikeres és bölcs pszichopaták. Élettanulságok szentektől, kémektől és sorozatgyilkosoktól; ford. Sóskuthy György; Athenaeum, Budapest, 2013
  • (Pszichopaták elméjében. Életleckék szentektől, kémektől és bűnözőktől címen is)
• Az evolúció árnyoldala. A lelki betegségek és az alternatív szexualitás darwini elemzése; szerk. Gyuris Petra, Meskó Norbert, Tisljár Roland; Akadémiai, Budapest, 2014
• Michel Foucault: A rendellenesek. Előadások a Collège de France-ban, 1974–1975; ford. Berkovits Balázs; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Budapest–Szeged, 2014 (Rezonőr)
• Andrew Scull: Az őrület kultúrtörténete. A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig; ford. Mesterházi Mónika; Corvina, Budapest, 2017
• Bartusz-Dobosi László: Lélekszakadtak. Téboly az irodalomban; Kronosz, Pécs, 2018
• Sztancsik Veronika: A mentális betegség bélyege; Oriold, Budapest, 2019 (A pszichológia gyakorlata)
• Randolph M. Nesse: Rossz érzések jó okkal. Lelki problémáink az evolúciós pszichiátria tükrében; ford. Garai Attila; HVG Könyvek, Budapest, 2021

Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!