Rózsásfejű gyümölcsgalamb

Rózsásfejű gyümölcsgalamb
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Nem: Ptilinopus
Faj: P. porphyreus
Tudományos név
Ptilinopus porphyreus
(Temminck, 1822)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsásfejű gyümölcsgalamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsásfejű gyümölcsgalamb témájú médiaállományokat és Rózsásfejű gyümölcsgalamb témájú kategóriát.

A rózsásfejű gyümölcsgalamb (Ptilinopus porphyreus) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland ornitológus írta le 1822-ben, a Ptilinopus nembe Ptilinopus porphyreus néven.[3]

Előfordulása

Indonézia endemikus faja, Szumátra, Jáva és Bali szigetén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 29 centiméter.[5] A hím feje, nyaka és torka bíbor-rózsaszín, melyet alulról zöldes-fekete kontúrú fehér sáv szegélyez. A háta zöld, a hasa szürkés, sárga fark-alatti tollakkal. Szivárványhártyája narancsszínű, csőre zöldes, lába rózsaszín. A tojó színe kevésbé élénk, mint a hímé, a mellén lévő csík nem annyira hangsúlyos, a fiatal egyedek még a tojónál is színtelenebbek. Hangja lágy búgásra hasonlít.

Életmódja

Fügéket, kisebb gyümölcsöket és bogyókat fogyaszt az erdő felső lombkoronaszintjén, ahol a zöld növényzet kitűnő álcát biztosít számára.

Szaporodása

Fára épít gyenge minőségű fészket, melybe egy, néha két fehér színű tojást helyez el. A fiókák 20 nap költés után kelnek ki a tojásokból, majd további 15-16 napig élnek a fészekben. A madár félénk és nem feltűnő, általában párosan jelenik meg, de a kedvenc gyümölcsfákon néha akár 17 madárból álló raj is megjelenhet.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nem nagy és széttöredezett, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

A faj élőhelye kevesebb, mint 12 000 km²-nyi erdőterület, Szumátrán három egybefüggő területen, Jáván tizenhat területen, Balin egy területen él. A területek többsége 200 km²-nél kisebb, és egyre zsugorodik.

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 31.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
  • S. Van Balen and Vincent Nijman Biology and conservation of Pink-headed Fruit-dove Ptilinopus porphyreus

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection - videók a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap