Rabat (Málta)

Rabat
A rabati Szent Pál-templom
Rabat zászlaja
Mottó: Notabilis gemma fulget[1]
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Alexander Craus (Munkáspárt, 2009 óta)
Irányítószám	RBT
Testvérvárosok	Lista Tarquinia (Olaszország, 2002)
Ünnep	Lista
Népesség
Teljes népesség	11 497 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	430,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,6 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″35.881666666667, 14.39888888888935.881667°N 14.398889°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″35.881666666667, 14.39888888888935.881667°N 14.398889°E
Rabat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat témájú médiaállományokat.

Ez a cikk a máltai Rabatról szól. A gozói Rabatot ld. Rabat (Gozo), Marokkó fővárosát: Rabat.

Rabat Málta legnagyobb területű helyi tanácsa a nagy sziget nyugati részén. A város a Dingli-plató peremén áll. Lakossága 11 462 fő. Neve arab eredetű, elővárost jelent, ugyanis Mdina külterületeként jött létre. Külterületei Tal-Virtù, Għajn Qajjet, és ide tartoznak Baħrija község, Kunċizzjoni, Landrijiet, Tas-Salib, Nadur és Mtaħleb is.

Története

Korai története egybeforrt Mdináéval, hiszen Rabat fele is Malet (később Melita) városához tartozott. Erről az időről tanúskodnak a föníciai és római sírok, valamint a Szent Pál- és Szent Ágota-katakombák. Ezek I. Constantinus császár Milánói ediktumáig az őskeresztények gyülekezőhelyei is voltak. A Fátimida megszállás idején Málta városának területét lecsökkentették mai méretére, de hamarosan a falak előtt is kis település jött létre. 1485-ben itt halt meg és itt van eltemetve Pietru Caxaro jegyző, a Cantilena szerzője.

A középkorban és a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma idején még Mdina árnyékában élt, a sziget lakóinak menedéke volt támadás idején. 1534-ben itt halt meg Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester. Brichelot és Bremond térképén (1718) csak mint Groto de S. Paul szerepel. Egy 1761-es jegyzék szerint 17 vidéki kápolna állt a település körül.^[3] Valódi fejlődése csak a brit uralom idején indult meg: megépült az első általános iskola, bevezették az orvosi ellátást, postát, közvilágítást, és Notabile állomáson keresztül vasúti összeköttetésben állt Vallettával is. A második világháború után - főleg az 1960-70-es években - lakossága ugrásszerűen nőtt 12 000 főig, ezért szükség volt egyes külterületek (Tal-Virtù, Għajn Qajjet) beépítésére is. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. 2000-ben Mtarfa önálló helyi tanács lett.

Ma az apostoli nuncius székhelye. 2010. június 5-én két része, Baħrija és Tal-Virtù részlegesen önálló mini-tanácsot választottak. Tal-Virtù ötfős tanácsa 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből, Baħrijáé 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.^[4]

Baħrija

Bővebben: Baħrija

Falu Málta nyugati partja közelében, a sziget egyik legmagasabban fekvő területén. A környékbeliek ma is földműveléssel foglalkoznak. Közel 3000 lakosával nem számít kicsinek az országban. 2010. június 5-e óta ötfős mini-tanács irányítja a helyi ügyeket.

Két temploma közül ma csak az 1984-ben épült Szent Márton-templomot használják. Nevezetességei Szent Márton ünnepe (november 11.), az éves vásár (a festa utáni vasárnapon), tradicionális étele a nyúl.

Önkormányzata

Rabatot kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.^[5]

Polgármesterei:

• Alfred Sharples (1994–2000)
• Rudolf Grima (2000–2003)
• Charles Azzopardi (2003–2006)
• Frank Fabri (2006–2009)
• Alexander Craus (Munkáspárt, 2009–)

Ünnepei

• Szent Pál (január 25.)
• Szent József (július 1. vasárnapja)
• Corpus Christi (március 19.)
• Tours-i Szent Márton (Baħrija - november 11.)
• Szeplőtelen fogantatás (december 8.)

Nevezetességei

• Keréknyomok^[6]
• Szent Pál-plébániatemplom^[7] (San Pawl, St. Paul): Lorenzo Gafà tervei alapján épült
• Szent Pál-barlang
• Szent Pál-katakomba
• Szent Ágota-katakomba és múzeum^[8]
• Victoria Lines
• Wignacourt Museum
• Casa Bernard^[9]
• Miasszonyunk születése-kápolna (Nativity of Our Lady, Mtaħleb)^[10]
• Santa Maria della Virtù földalatti kápolna a Wied l'Isqof oldalán

Kultúra

Band clubjai:

• Banda Konti Ruġġieru^[11]
• Għaqda Mużikali L’Isle Adam^[12]

Sport

Sportegyesületei:

• Kosárlabda: Depiro Basketball Club:^[13] Mtarfával közösen
• Labdarúgás: Rabat Ajax Football Club^[14]

Közlekedése

Autóval bárhonnan jól megközelíthető.

Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):^[15]

• 51 (Valletta-Mtarfa)
• 52 (Valletta-Dingli)
• 53 (Valletta-Rabat)
• 107 (Mosta-Dingli)
• 109 (Rabat-Għar Lapsi)
• 201 (Repülőtér-Baħrija)
• 202 (Sliema-Rabat)
• X3 (expressz, Repülőtér-Buġibba)
• N52 (éjszakai, San Ġiljan-Dingli)

Hivatkozások

• Il-Parroċċa San Pawl Rabat (máltai nyelven). [2010. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
• Rabat links (angol nyelven). [2012. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)

Jegyzetek

Források

• Moldoványi Ákos : Málta (Útikönyv) - 1996. Panoráma Bp. - ISBN 963-243-810-8
• Local councils: Rabat (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. június 8.)^{[halott link]}