Radoma

Radoma
A község látképe
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	község
Első írásos említés	1272
Polgármester	Michal Viravec
Irányítószám	090 42
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
Népesség
Teljes népesség	424 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	10,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 33′ 55″49.2, 21.56527777777849.200000°N 21.565278°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 33′ 55″49.2, 21.56527777777849.200000°N 21.565278°E
Radoma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Radoma (szlovákul: Radoma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 13 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek.

A település a sárosi királyi uradalom területén keletkezett a 13. században. Első írásos említése 1272-ből származik „terra Radoma” alakban. 1274-ben uradalmi központként a Thököly család birtoka, akik 1352-ben a Czudaroknak adták el. 1427-ben 60 adózó portája volt. Ezután a Somosy, majd a 17. századtól a Rákóczi-családé. 1787-ben 45 háza és 413 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADOMA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 3/4, Bártfához 2 mértföldnyire, határja őszi gabonát is megtermő, réttyei jók, ’s kétszer kaszáltatnak, fája van mind a’ kétféle, legelője is elég lévén, második osztálybéli.”^[2]

A 19. században a Szirmay és más családoké volt. 1828-ban 56 házában 429-en éltek. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radoma, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Eperjeshez kelet-északra 4 mfd., 272 romai, 108 gör. kath. lak. Kath. par. templom. Savanyuviz. F. u. Szirmay János.”^[3]

1850 és 1880 között sokan elköltöztek a faluból. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 461, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 451 lakosából 442 szlovák volt.

2011-ben 453 lakosából 408 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1792 és 1797 között épült klasszicista stílusban.

További információk

• Községinfó
• Radoma Szlovákia térképén
• E-obce.sk

Jegyzetek