Retek

Retek
Retek
Retek
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Raphanus
Faj: R. sativus
Tudományos név
Raphanus sativus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Retek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Retek témájú médiaállományokat és Retek témájú kategóriát.


Retek (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 16 kcal   66 kJ
Szénhidrátok3.4 g
- Cukrok  1.86 g
- Étkezési rostok  1.6 g
Zsír0.1 g
Fehérje 0.68 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.012 mg1%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.039 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  0.254 mg2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.165 mg3%
B6-vitamin  0.071 mg5%
Folsav (B9-vitamin)  25 μg6%
C-vitamin  14.8 mg18%
Kalcium  25 mg3%
Vas  0.34 mg3%
Magnézium  10 mg3% 
Mangán  0.069 mg3% 
Foszfor  20 mg3%
Kálium  233 mg5%
Cink  0.28 mg3%
Fluorid 6 µg
Link to USDA Database entry
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A retek (Raphanus sativus), népies nevén kerti retek vagy réparetek a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó élelmiszernövény-faj.

A retket már az ókorban is ismerték és termesztették, több fajtája kedvelt. Magas C-vitamin tartalma miatt a téli, vitaminban szegény időszakban nagyon hasznos lehet. Nyersen vagy sózva használjuk, vajas- vagy zsíros kenyérre, saláták alkotórészeként, de az ételek díszítésére is.

Csípős íze és illata a hagymáéval rokon illóolajtól származik, régebben gyógyszerként is használták.

Termesztése

A fagyok elmúltával (akár február végétől) vessük 20 cm-es sor és 5–6 cm-es tőtávolságra; a vetés mélysége 1-1,5 cm-nél ne legyen mélyebb, mert a gumók torzak, alaktalanok lesznek. A nagyobb gumójúakat vethetjük 2–3 cm mélyre is. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 13±7 °C. Már 3 °C-on csírázni kezd és képes eltűrni a -6 °C-ot is növekedésben. Alacsony hőmérsékleten nevelve fejleszt szép gumót. Magasabb hőmérsékleten lombot fejleszt, és túltrágyázással pudvásodni kezd. Vízellátása folyamatos legyen. Hirtelen nagy mennyiségű öntözés esetén a gumók szétrepednek.

A legkorábban termő fajta a hónapos retek, amelyet a nyári nagyobb gumójú, majd az őszi-téli, nagy gumójú és tárolásra is alkalmas fajták követnek.

Vetés után 30-70 nappal már szedhetők.

Kártevői a földibolhák és a káposztalégy.

Fajták

Hónaposretek-fajták

A termesztéséről lásd → Hónapos retek

  • French Breakfast (Francia reggeli): 5–8 cm-es, felül piros, alul fehér héjú, hosszú hengeres gumójú, kis lombú, 35-40 napos hajtatási idejű fajta.
  • Jégcsap: hajtatható, de leginkább szabadföldi hosszabb tenyészidejű, 15–20 cm-es hengeres, hegyes végű, fehér húsú és héjú, nagy lombú fajta.
  • Korai legjobb (Cherry Belle): pudvásodásra nem hajlamos, középnagy gumójú, skarlátvörös héjú korai szabadföldi fajta.
  • Korai piros: hasonló a Korai legjobbhoz, de kisebb lombozatú fajta.
  • Korund
  • Novired
  • Óriás vaj (Riesenbutter): liláspiros, nagy gömbölyű gumójú fajta.
  • Patricia
  • Róza: Leginkább hajtatni való fajta; tenyészideje hajtatásban 35 nap. Nagy lombozatú, piros héjú, lapított gömbgumójú fajta.
  • Sora
  • Szentesi óriás vaj: dús lombú, nagy gömbölyű gumójú, piros héjú fajta.
  • Tavasz gyöngye
  • Tavaszi piros

Nyári retekfajták

  • Mikepércsi vaj: nem pudvásodó, 60-65 napos tenyészidejű, nagy gumójú, lapított kerek fehér héjú, erős és nagy lombozatú fajta.
  • Húsvéti rózsa: Erős lombú, 60-70 napos tenyészidejű, hosszúkás, hengeres, hegyesedő, nem pudvásodó 20–25 cm hosszú gumójú, élénkpiros héjú fajta.
  • Jánosnapi: Nagy lombú 60-70 napos tenyészidejű, nem pudvásodó 15–20 cm-es hosszú gumójú, sárgásbarna héjszínű, fehér húsú fajta.

Őszi retekfajták

  • Minowase (Summer Cross): japán eredetű, nyári-őszi, 50-60 napos tenyészidejű, mélyrétegű (laza talajban akár 28–35 cm-re is megnövő), hengeres, fehér húsú és héjú, ropogós, ízletes, több hétig eltartható fajta.
  • Müncheni sör: július végi vetésű, hosszabb, 90-100 napos termesztési idejű, széles hengeres fehér gumójú, nem pudvásodó, hosszú ideig eltartható fajta. Zsenge maghüvelyét előszeretettel fogyasztják a müncheni sörfesztiválon, amiről nevét kapta.[1]

Téli retekfajták

  • Erfurti kerek fekete: legkorábban július végén vethető 100-120 napos tenyészidejű, gömb alakú, nagy gumójú, a legtovább eltartható fajta. Korai vetésben üreges gumót fejleszt.

Gyógyhatása

Mérsékelten fogyasztva az emésztést elősegítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére.

Képek

  • Hónapos retek
    Hónapos retek
  • Fekete retek gumók
    Fekete retek gumók
  • Jégcsapretek földben
    Jégcsapretek földben
  • Félbevágott hónapos retkek
    Félbevágott hónapos retkek
  • Daikon jégcsapretek (japán fehér óriás)
    Daikon jégcsapretek (japán fehér óriás)

Jegyzetek

  1. Williams, Sally: With Some Radishes, It's About The Pods (angol nyelven). Kitchen Gardners International , 2004. [2010. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 21.)

Források

  • Dr. Nagy József: Konyhakert az erkélyen. Planétás Kiadó. Budapest, 1992. 56 oldal. ISBN 963 7931 05 8.
  • https://web.archive.org/web/20131005133639/http://hermesmag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1279&Itemid=796
  • A retek termesztése és felhasználása Archiválva 2009. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Nemzetközi katalógusok
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap