Riboflavin
| Riboflavin | |
 | |
 Riboflavinpor |  Riboflavinoldat |
 | |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 83-88-5 |
| PubChem | 1072 |
| ChemSpider | 431981 |
| MeSH | Riboflavin |
| ATC kód | A11HA04 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C17H20N4O6 |
| Moláris tömeg | 376,364 g/mol |
| Olvadáspont | 290 °C (bomlik) |
| Oldhatóság (vízben) | 65 mg/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| LD50 | > 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A riboflavin (INN) (E101), vagy más néven B2-vitamin, egy könnyen felszívódó, vízben oldódó, az állatok egészségének fenntartásához nélkülözhetetlen anyag. Csakúgy, mint a többi B-vitamin, a szervezet energiatermeléséhez nélkülözhetetlen, ugyanis fontos szerepet játszik a zsírok, szénhidrátok és a fehérjék lebontásában, valamint a vérképzésben, a légzés folyamatában, antitesttermelésben, növekedésben és a szaporodásban is nélkülözhetetlen. Mindezeken felül az egészséges bőrért, hajért, körmökért és a pajzsmirigy szabályozásában is elengedhetetlen. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Riboflavinum néven hivatalos.
A riboflavin név a ribóz és a latin flavus = sárga szó összetételéből származik.[2]
Története
Az 1920-as években kiderült, hogy a rizshéjból nyert, a beri-beri kialakulását megakadályozó kivonat több komponensből áll. A hőérzékenyt B1-nek, a hőstabilt B2-nek nevezték el. Később megállapították, hogy az utóbbi is több vegyület keveréke.
A B2 vitamint tiszta formában Richard Kuhn, György Pál és Julius Wagner-Jauregg izolálta 1933-ban a heidelbergi egyetemen tojásfehérjéből. 1934-ben sikerült a szerkezetét is tisztázni.
Szintézisét Kuhn és Paul Karrer kutatócsoportja 1935-ben dolgozta ki egymástól függetlenül.
Előfordulása
Megtalálható a tejben, sajtokban, különféle leveles zöldségekben, májban, és az élesztőben. Közvetlen napfény hatására elbomlik. A felesleg a vizelettel kiürül a szervezetből, de mivel az emberi test nem képes raktározni a riboflavint, hiánya gyakran produkál tüneteket, mint például szembetegségek, néhány esetben szürkehályog, véreres, viszkető, égő szem, valamint fényérzékenység.
A riboflavin hiánya
Az ajánlott napi bevitel 1–1,5 mg.
Hiánya dermatitiszt, vakságot és idegrendszeri problémákat okozhat. Nélkülözhetetlen a növekedésben. Hiányában a nyelv és ajak duzzadása, súlyos béltünetek, fáradtság, a hemoglobinszint csökkenése is felléphet.
A hiánytünetek napi 10–20 mg riboflavinnal megszüntethetők.
Ipari felhasználása
Sárgás, narancssárga-sárga színe miatt gyakran színezőanyagként használják elsősorban bébiételek gabonapelyhek, szószok, sajtok, gyümölcsitalok készítésénél.
Nehéz oldékonysága miatt vitaminbevitelre inkább a riboflavin-5′-foszfátot (E101a) használják, bár ennek előállítása költségesebb.
Jegyzetek
Források
- Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 64. o.
- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1973. 4 kötet., 135–136. o.
- Tápanyag-beviteli referencia-értékek. Fordította Dr. Bíró György. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 2004. 123–127. o. ISBN 963 242 900 1
- Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 2 kötet., 634–635. o. ISBN 963 240 021 6
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 772. o. ISBN 963-19-2784-9
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 113. o. ISBN 963-10-3269-8
- Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 558–560. o. ISBN 978 963 9879 56 0
Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
