Rudas gyógyfürdő

Ez a szócikk a gyógyfürdőről szól. Hasonló címmel lásd még: Rudas (egyértelműsítő lap).

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Rudas gyógyfürdő
Település	Budapest I. kerülete
Cím	Döbrentei tér 9.
Építési adatok
Építési stílus	eklektikus
Hasznosítása
Felhasználási terület	közfürdő gyógyvizes üdülő termálfürdő
Elhelyezkedése
Rudas gyógyfürdő Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″47.48909167, 19.0478666747.489092°N 19.047867°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″47.48909167, 19.0478666747.489092°N 19.047867°E
Rudas gyógyfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudas gyógyfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik, nagyrészt a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdője (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).

Fekvése

A Rudas gyógyfürdő az Erzsébet híd budai hídfőjénél található. Postacíme: 1013 Döbrentei tér 9.

Elnevezése

A fürdő török neve egykor a „Zöldoszlopos fürdő” (törökül yeşil direkli ılıca) volt, amelyet azért kapott, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsának nevezték. A rudnából ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint „ásványvízfürdő”. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzsa elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven Rudas fürdő lett.

Története

1292-ből származó okirat említi először a Rudas gyógyfürdő forrásait az ún. alhévízi források között. Az Anjou-királyok korából ismert útleírások már „messze-földről keresett” gyógyforrásnak, és fürdőhelynek nevezték.^[1] A telek a török hódoltság előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. A mai fürdő közelében állt Szent Gellért-templom alapjait 1937-ben feltárták, és ugyanekkor egy fürdőmedence alapjait is megtalálták. Az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556-ban megkezdett munkálatokkal kijavíttatta, majd Szokollu Musztafa átépíttette, és Zöldoszlopos fürdőnek nevezte el. Evlija Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban:

„	A Zöldoszlopos hévíz leírása: (...) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (...) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer muszlim harcos is befér.[2]	”

A török uralom megszűnését követően a fürdő az Udvari Kamara birtokába került, majd 1703-ban I. Lipót császár és király adományozó levelével kísérten azt Buda városának ajándékozta. A Rudas gyógyfürdő így nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legrégebbi, több mint háromszáz esztendős, ma is működő közintézménye.^[1] Buda városa üzemeltetésre vállalkozóknak adta bérbe az igazgatást, akik 1794-ben ill. 1804-ben kibővítették az épületet.

A 19. század elején már a Rudas a társasági élet központja volt, a gyógyudvarban zenekar játszott. Számos apróbb alakítást követően Offner Ferenc polgármester megbízásából Dankó József tervei alapján 1831-ben fejezik be fürdő átalakítását, átépítését. Buda városa a régi török fürdőhöz kád- és kőfürdőt építtetett, valamint egy 15 szobából álló „vendég-szállást” azaz szállodát is létesített, ebédlővel és biliárdteremmel. Ez a klasszicista épületegyüttes Budapest ostroma során elpusztult.

A fürdőbelépő 1831-től 24 krajcár és 1 forint 30 krajcár között mozgott, a viszonylag magas ár ellenére azonban jó kihasználtsággal működött a fürdő.

1866-ban újból átépítették a fürdőt, majd Buda városa saját kezelésbe vette. Az első intézkedések egyike az volt, hogy megtiltották a nők és férfiak közös fürdőzését.

1876-ban Ybl Miklós tervei alapján belül is átépítik a fürdőt és bővítik az ún. Dankó-szárnyat. 1883-ban a főváros átépítette a fürdőt, ekkor a törökfürdőt egybenyitották az akkor megépült gőzfürdővel. 1894-ben megnyílt a Rudas úszócsarnoka, melyet azonban csak a nyári hónapokban üzemeltettek, ugyanis a vendégforgalom a téli időszakban nagyon gyér volt. Úgy tervezték, hogy a fürdő iránti érdeklődés a szomszédos Erzsébet híd átadását követően ugrásszerűen meg fog nőni, azonban a látogatói létszám csak lassan emelkedett. A fürdő forgalma az első világháború alatti időkben érte el a csúcspontját, amikor már az éjszakai nyitvatartást is fontolóra vették. A nagy forgalomra való tekintettel 1908-ban a főváros közgyűlése határozatot fogadott el, a mindinkább elavult, helyenként több mint százesztendős részek teljes felújítására, amelyre azonban a világháború kitörése miatt nem került sor.^[1] A látogatók elsősorban a fürdőrészt látogatták, az "Aranybárány" szállodát több lépésben átalakították.

Főváros közgyűlésének 1916. április 12-i ülésén határozatot hozott, hogy az akkori nevén Eskü-téri híd (ma: Erzsébet híd) építésekor feltörő Hungária forrás vizét palackozva is forgalomba hozza. A gyógyvíz közel 90 éven keresztül „Harmatvíz” márkanéven volt kapható.^[3] Erre a célra a szálloda kevéssé kihasznált épületét ásványvíz-palackozó üzemmé alakították át. A változások elsősorban a földszinti szobákat érintették, amelyek egybenyitásával jött létre a töltőüzemrész. A korábbi lépcsőházat elbontották, szélesebb, új építésűvel helyettesítették. Új födém készült, új ablakok kerültek a régebbiek helyére. 1944 elején a pince és a földszinti részen félköríves vasbeton töltőrészt alakítottak ki, e változások mai napig megőrződtek.

1933-ban a Rudast gyógyfürdővé nyilvánították, 1936 szeptemberében a nők számára megszűnt a gőzfürdő, ugyanis a női napokon (heti három délután) alig 20-30 vendég volt, míg férfinapokon több mint 120. Az úszócsarnokot 1930-ig a férfiak és nők csak felváltva vehették igénybe. A főváros közgyűlésének 1936. június 26-ai határozata alapján a fürdő homlokzatának teljes felújítása kezdődhetett meg, valamint a Juventus kádfürdőkabinok számát 10 helyiséggel növelték. 1936. november 27-én a főváros közgyűlése hozzájárult a meglévő, és korábban már működő rádiumos kádfürdőhelyek számának hárommal történő kibővítésére, valamint külön orvosi kezelők létesítéséről, továbbá a szállodai helyek növeléséről döntött, a korábbiak felújításával összekötve. Így ez az épületrész immáron 23 szobával – hivatalos nevén is – „gyógyszállóként” működött. A munkálatok különböző ütemben, de összességében 1937 őszén fejeződtek be. Átadták mindezekkel egy időben a felújított étteremrészt is, ahol a főváros kívánalmainak megfelelően már az új diétás étrend dominált. Tervbe volt véve a műemlék jellegű kupolás csarnok, továbbá az egyes ivócsarnokok közötti összeköttetés megteremtése, de ennek megvalósítására nem került sor.

A Rudas épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. 1951–52-ben Tőkés György tervei alapján a fürdőt újjáépítették, 1954-től 28 ágyas kórházi osztályt is létrehoztak. Ivócsarnokát 1965-ben adták át. Az uszodarészt 1986-ban Tóth Tamás tervei alapján állították helyre. ^[4]

2012-ben a fogadócsarnokot és az épület homlokzatát állították helyre. A homlokzatot és a tetőszerkezetet az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően állították helyre, korabeli fotók és tervrajzok alapján. ^[5]

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

2014-ben a Rudas fürdő egy wellnessrészleggel bővül, melyben több új medence és egy szaunavilág kap helyet. A fürdő tetőteraszán egy termálvizes jakuzzit is kialakítanak.

Épülete

A fürdő hosszúkásan elnyúló épülete három részből áll: a déli épületrészben korábban palackozóüzem működött, ezt 2014-ben teljesen átépítették wellnessrészleggé. Érdekessége a tető déli végén kialakított szabadtéri medence, ahonnan a fürdőzők a rakpart és a Duna forgalmát a szabad térből figyelhetik meg. Ettől északabbra az uszoda épülete található, az épületegyüttes északi végében pedig a török kori fürdő kupolás épülete található. A törökfürdő és az uszoda között helyezkedik el a fogadócsarnok.

A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdő

A Rudas fürdő saját fedett úszómedencével, Budapest legmelegebb, gyógyvizes uszodájával rendelkezik (29 °C-os). A medence két részre van osztva, a keskenyebb sáv a mellúszóknak van fenntartva. Az úszócsarnokban egy szauna is található.

Az épület külön részében található a gőzfürdő. Itt van Budapest legmelegebb gyógyvizes medencéje (42 °C). A gőzfürdőben további három meleg vizes (30, 33, 36 °C), egy langyos vizes (28 °C), valamint egy hideg vizes (16 °C merülőmedence) medence található.

A fürdő gyógyvize

A Rudas fürdő közelében 21 meleg vizű forrás található, a legnagyobbak az Árpád I., II., III., a Beatrix, a Mátyás, a Gül Baba, a Török, a Kossuth, a Kara Musztafa és a Rákóczi, valamint Hygieia és a Diána (utóbbi kettőből elsősorban az uszodát táplálják). Az ivócsarnokban az Attila- (kénes), a Hungária- (hidrogénkarbonátos) és a Juventus-forrás (rádiumos) vize iható. A források feltárását és a víz elemzését Weszelszky Gyula végezte el a 20. század elején.

A radioaktív hévíz tartalmaz nátriumot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot, továbbá a fluoridion-tartalma igen jelentős. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, idült és félheveny ízületi gyulladással, porckorongsérvvel, idegzsábával, valamint a csontrendszer mészhiányával küszködők részére.^[6]

Proxy-órás rendszer

A Rudas gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A „karórában” egy, bizonyos információk tárolására alkalmas csip van. Ezeket különböző leolvasó-berendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal ellátott, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk, melyik szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruhánkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat, azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaljuk, s ezután csak saját „óránkkal” tudunk nyitni ill. zárni.

Érdekességek

• A Martinovics-összeesküvés leleplezése után az összeesküvésben részt vevők közül többen itt vetettek véget életüknek. A 19. században is számos ember követett el öngyilkosságot a Rudasban.
• Az 1988-ban bemutatott Vörös zsaru című amerikai Schwarzenegger-film első jeleneteit itt forgatták.
• A CTV és a Showtimes által Budapesten forgatott Borgiák című angol tv-sorozat első évadának 9. részében látható nápolyi fürdőjelenetet a Rudas fürdőben forgatták.^[7]

A Rudas gyógyfürdő archív felvételeken

• 
  A Rudasfürdő 1907
• 
  A törökfürdő 1940 körül
• 
  A Hungária ivóforrás
• 
  A fürdő épülete a második világháború után
• 
  A fürdő épülete 1960-ban
• 
  A Hungária ivóforrás

Képgaléria

• 
• 
  A fürdő légi felvételen
• 
  A fürdő 2018-ban
• 
  Az úszómedence a felújítás előtt
• 
  Az úszómedence a felújítás után (29 °C)
• 
  A 30 °C-os termálmendence
• 
  Wellnessbejárat
• 
  Szaunavilág
• 
  Sókamra
• 
  Finn szauna
• 
  Élményzuhany
• 
  Hőlégkamra
• 
  Aroma szauna
• 
  A 36 °C-os élménymedence
• 
  A 32 °C-os élménymedence
• 
  A 42 °C-os (Juventus) medence
• 
  Ivóvízkút

Jegyzetek

Források

• A Rudas fürdő kiépítése a 19. században Archiválva 2009. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rados Jenő: Magyar építészettörténet (161-168. o.) – 1961., Műszaki K., Budapest – ETO 72 (439) 091
• Fülep L. (szerk.): A magyarországi művészet története (371-372. o.) – Budapest 1961. Képzőműv. Alap K., Budapest – Kossuth Ny. 61.3465
• Budapest Fürdőváros ISBN 963-029-932-1
• Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája – Gondolat K., Budapest, 1981 ISBN 963-280-607-7
• Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
• H. Stierlin. Türkei – Architektur von Seldschuken bis Osmanen – Taschen Weltarchitektur ISBN 382287857X
• H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet – Alexandra K., Budapest ISBN 963-368-127-8

További információk

• Hivatalos honlap
• Wikitravel – Rudas gyógyfürdő
• ÁNTSZ – Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság
• Rudas fürdő:Műemlékek Info
• Építészfórum: Rudas fürdő déli szárny átépítése