Salar de Uyuni

Salar de Uyuni
Közigazgatás
Ország(ok)Bolívia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Területe10.582 km²
Elhelyezkedése
Salar de Uyuni (Bolívia)
Salar de Uyuni
Salar de Uyuni
Pozíció Bolívia térképén
d. sz. 20° 19′ 60″, ny. h. 67° 42′ 00″-20.33333, -67.720.333330°S 67.700000°WKoordináták: d. sz. 20° 19′ 60″, ny. h. 67° 42′ 00″-20.33333, -67.720.333330°S 67.700000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Salar de Uyuni témájú médiaállományokat.

A Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje. Sós mocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mivel általában száraz, viszont időszakosan néhány cm-es vízréteg borítja. Bolíviában, az ország délnyugati részén, az Andok hegyvonulatai közötti medencében fekszik 10 582 km²[1] (majdnem 18 Balatonnyi) területen, 3656 m-es tengerszint feletti magasságon.

Kialakulása

A földtörténeti pleisztocén korban ezen a területen a gigantikus méretű Ballivián-tó hullámzott, mely a jelenlegi bolíviai Altiplano teljes területét beborította. Ennek kiszáradása után, mintegy 40 000 évvel ezelőtt jött létre a ma is létező Titicaca-tó és a prehisztorikus Minchin-tó. Utóbbinak további zsugorodása nyomán a területén két ma is létező sóstó, a Poopó-tó és az Uru-uru maradt vissza, valamint két időszakosan vékony vízréteggel borított sómező (sósmocsár, sós sivatag), az Uyuni és a Coipasa.

Nagyítás

Jellegzetességei

A Salar de Uyuni a Mount Tunupa tűzhányóval műholdfelvételen. A kép jobb alsó részén korábbi partvonalak rajzolódnak ki a sórétegen.
A Salar de Uyunin a száraz időszakban.

A terület időjárása igen száraz és nagyon szeles. A nappali hőmérséklet a 40 °C-ot is elérheti, a talaj hőmérséklete pedig a 60 °C-ot; ugyanakkor éjszaka −10 °C is lehet.

A talajt 11 rétegben és néhol 120 m vastagságban só borítja, ezen kívül gipsz fordul még elő. Az Uyuniban mintegy 64 milliárd tonna só halmozódott fel, amiből évente 25 ezer tonnát bányásznak ki. Ez a terület rejti a világ egyik legnagyobb lítiumkészletét.[2]

Nevezetességei, jelentősége

  • Itt forgatták a Csillagok háborúja VIII: Az utolsó Jedik egyes részeit.[3]
  • Isla del Pescado, a Halak szigete. Egykori korallsziget, nevét formájáról kapta. A szigeten kaktuszok élnek, melyek közül a legmagasabb, 12 méter magas példány korát 1200 évre becsülik.
  • Gejzírek
  • Tavacskák, például Laguna Colorada (Színes tavacska), Laguna Verde (Zöld tavacska). Ezekben a tavakban gazdag élővilág található, színüket a bennük élő algák határozzák meg.
  • Természetalkotta termálvizes medencék
  • Árbol de pedra („Kő-fa”) Az eróziós erők által fa formájúra alakított kőképződmény
  • Sókitermelő és -feldolgozó telepek a terület szélén: északon Salinas de Garci Mendoza, északnyugaton Llica, délen Calcha.
  • Minden év novemberében flamingók költenek a sósmocsár területén.
  • A terület felszíne még az óceánoknál is jobb kalibrációs terep a távérzékelő műholdas rendszerek számára (ICESat, GPS), mivel nagy a kiterjedése, minimálisak rajta a szintkülönbségek, sima a felülete és különösen abban az időszakban, amikor sekély víz borítja, jó a felület fényvisszaverő-képessége.

Jegyzetek

  1. ↑ Encyclopædia Britannica - Uyuni Salt Flat.
  2. ↑ 5,4 millió tonna Li van itt. Az USA Geológiai Intézetének 2010-es becslése szerint a világ legnagyobb Li-készlete Chilében van: 7,5 millió tonna. Nagy Li-készletet sejtenek még Afganisztánban is.
  3. ↑ Az utolsó Jedik forgatási helyszínei

Források

  • http://www.britannica.com/eb/article-9074588?query=Salar%20de%20Uyuni&ct= Enciklopedia Britannica
  • https://web.archive.org/web/20080109214336/http://gt2006.freeblog.hu/archives/2007/07/ FöldVarázs
  • A Pallas nagy lexikona
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!