Shift-share analízis

A shift-share analízis elterjedten használt térstatisztikai módszer. Célja valamilyen gazdasági vagy demográfiai folyamat területi sajátosságainak, lokális, regionális súlyának a vizsgálata összevetve valamilyen nagyobb referencia terület (pl. ország) folyamataival. A módszert első alkalommal 1942-ben alkalmazta Daniel B. Creamer az Egyesült Államok Erőforrás-tervezési Intézetében az Államok ipari potenciáljának és erőforrásainak regionális vizsgálatára. A módszer pontos matematikai formalizmusának kidolgozását 1960-ban a baltimori Johns Hopkins Egyetemen végezték el.

Számítása

Egy területi egység vizsgálatba bevont folyamatainak változását vizsgálva az eljárás a következő: a teljes ágazati érték e a i-edik aktivitás értéke ei. A referencia terület (nagyobb egység, megye, ország), teljes ágazati értéke E és a i-edik aktivitás értéke Ei akkor a shift-share módszer szerint a változás a tanulmányozott területi egység i-edik aktivitás értékére a következő változók függvénye lesz:

  • A vizsgált terület referencia terület szerinti változása → share change
  • A vegyes aktivitás változás → mix change
  • és a regionális változások a vizsgált területen → shift change

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált terület i-ik aktivitásának t és t+n időintervallumon belüli változása a következők szerint mérhető::

e i t + n − e i t = s h a r e c h a n g e + m i x c h a n g e + s h i f t c h a n g e {\displaystyle e_{i}^{t+n}-e_{i}^{t}=share\;change+mix\;change+shift\;change}

or

e i t + n − e i t = e i t [ E t + n E t − 1 ] + e i t [ E i t + n E i t − E t + n E t ] + e i t [ e i t + n e i t − E i t + n E i t ] {\displaystyle e_{i}^{t+n}-e_{i}^{t}=e_{i}^{t}\left[{{{E_{}^{t+n}} \over {E_{}^{t}}}-1}\right]+e_{i}^{t}\left[{{{E_{i}^{t+n}} \over {E_{i}^{t}}}-{{E^{t+n}} \over {E^{t}}}}\right]+e_{i}^{t}\left[{{{e_{i}^{t+n}} \over {e_{i}^{t}}}-{{E_{i}^{t+n}} \over {E_{i}^{t}}}}\right]}

Területi és ágazati bontású adatokra van szükség, (az ágazatok lehetnek gazdasági ágazatok, korcsoportok, településnagyság-csoportok), melyekből a fenti formula alkalmazásával két mátrixot alkotunk, az egyik a kezdeti a másik a végső időpont adatait tartalmazza. A mátrixok sorainak és oszlopainak összeadásával számítjuk ki mindkét időpontban az j-edik területi egység teljes termelését, a i-edik ágazat teljes termelését, valamint a teljes termelést. Ezután minden területegységre vonatkozóan felbontható az adott periódus növekedési többlete vagy hiánya regionális és strukturális hatásra. A fenti három értéket minden területegységre kiszámítjuk: a pozitív értékek az országos növekedésnél gyorsabb növekedésből származó többletérték, a negatív a lassabb növekedésből fakadó hiányt jelzi.

Az eredmények alapján a területegységeket nyolc típusa különböztethető meg, az országos átlagnál gyorsabban növekvő és az országos átlagnál lassabban növekvő térségek között is négy-négy altípust lehet megjelölni.

Szerepe

Az elemzéssel kimutatható, hogy egy-egy térség nemcsak a gazdaság ágazati szerkezetének javításával dinamizálható, hanem a lokális adottságokat is számításba kell venni.

Források

  • Nemes-Nagy, József. II., A tér a társadalomtudományban [archivált változat] (pdf), Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 34. o. [1998]. Hozzáférés ideje: 2013. május 12. [archiválás ideje: 2014. szeptember 12.] 
  • Nemes-Nagy, József. Terek, helyek, régiók,. Akadémiai kiadó, (2009). ISBN 9789630586566 
  • Gaston Heimeriks: Methods of Regional Analysis: Shift-share. [2013. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 7.)