Somosd

Somosd (Cornești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Nyárádkarácson
Rang	falu
Községközpont	Nyárádkarácsony
Irányítószám	547178
SIRUTA-kód	116322
Népesség
Népesség	917 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	800 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″46.456602, 24.58674246.456602°N 24.586742°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″46.456602, 24.58674246.456602°N 24.586742°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Somosd (románul: Cornești) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik.

Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.

Nevének eredete

Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782-ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:

Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum

Plurima cui nomen cornus habere debit.

Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit

Multa quod in sylvis cornea bacca suis.

Magyar fordításban a vers így hangzik:

Házunk ide a közeli rétre vittetett

Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.

Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,

Erdeiben számos vörös som-gyöngy.

/Dr. Buzogány Dezső/

Története

1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült.

1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar, 3 román és 79 roma anyanyelvű.

Látnivalók

• Református temploma 1793–1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.

Felekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt.A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába. 2005. augusztus 14-én emlékművet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200. évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.

A somosdi egykori felekezeti iskola épülete 2018 augusztusától ad otthont az írógép- és vadászmúzeumnak, valamint könyvtárnak. Székely Sándor vállalkozó régi terve vált valóra, hasznosították a református templom árnyékában két évtizede kihasználatlan épületet, és méltó helyre került a kezdeményező írógép- és trófeagyűjteménye,melyet ezentúl bárki megtekinthet. A három teremben mintegy 264 darab 19. és 20. századi írógép van kiállítva.

Híres emberek

• Itt született 1954. július 15-én Somosdi Veress Károly költő.

További információk

• Fényképfelvételek Somosdról

Jegyzetek