Szárliget

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Szárliget
Szárliget címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatabányai
Jogállás	község
Polgármester	Mezei Ferenc (független)[1]
Irányítószám	2067
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	2356 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	163,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 18° 29′ 42″47.51745, 18.49506111111147.517450°N 18.495061°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 18° 29′ 42″47.51745, 18.49506111111147.517450°N 18.495061°E
Szárliget Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Szárliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárliget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szárliget község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. 1983-ig Szár része volt és 1999-ig Fejér megyéhez tartozott.

Fekvése

A Komárom-Esztergom vármegyei település a Vértes és a Gerecse hegység határvonalán, két hegyvonulat között helyezkedik el. Közigazgatási területén áthalad az 1-es főút, az M1-es autópálya és a „régi 100-as”, mai számozással 8101-es út is, de központján csak a 8113-as út halad keresztül.

A Tatabánya Felsőgalla nevű városrészétől alig 4, városközpontjától mintegy 10 kilométerre fekvő falut a hazai vasútvonalak közül a Budapest-Tatabánya - Győr - Komárom érinti, amely gyakorlatilag kettészeli azt. A vasútnak a község területén két megállási pontja van: Szár megállóhely és Szárliget vasútállomás; előbbi közúti elérését a Szár keleti részén induló 81 310-es, utóbbiét a Szárliget központjában kiágazó 13 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

Vonattal és busszal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.

Története

E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen.

Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek.

Szárliget 1984. január 1-jével alakult önálló községgé Szártól elválva de közös tanácsot fenntartva vele és Újbarokkal, majd 1989-ben önálló tanácsot alakíthatott.

A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, amely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért termelőszövetkezet a községben nem működött. Az itt élők többsége Tatabányán, Bicskén és Budapesten dolgozott ingázóként, emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.

A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé-hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A községben óvoda és alapfokú oktatás is működik. A közeli városok (Tatabánya és Bicske) felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness-turizmus fejlesztésére.^[forrás?]

Szárliget lakói többször kezdeményezték a község Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, amire végül 1999-ben került sor.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács Jenő (MDF)^[3]
• 1994–1998: Kovács Jenő (független)^[4]
• 1998–2002: Andráska Gyula (független)^[5]
• 2002–2006: Andráska Gyula (független)^[6]
• 2006–2008: Andráska Gyula (független)^[7]
• 2008–2010: Mezei Ferenc (független)^[8]
• 2010–2014: Mezei Ferenc (független)^[9]
• 2014–2019: Mezei Ferenc (független)^[10]
• 2019–2024: Mezei Ferenc (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2008. december 7-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.^[11] A választáson aránylag nagy számú, összesen hét jelölt indult, a győztes az érvényes szavazatok 26,94 %-ával szerzett mandátumot.^[8]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 2,8% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,4%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,4% (23,7% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei

• Zuppa-hegy
• A Gallamente Munkacsoport mozgalom központja
• A település a Kinizsi Százas egyik célállomása
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal