Szürkefejű halkapó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Halcyon leucocephala (Statius Müller, 1776) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szürkefejű halkapó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szürkefejű halkapó témájú médiaállományokat és Szürkefejű halkapó témájú kategóriát. |
A szürkefejű halkapó (Halcyon leucocephala) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Philipp Ludwig Statius Müller német zoológus írta le 1776-ban, az Alcedo nembe Alcedo leucocephala néven.[3]
Alfajai
- Halcyon leucocephala acteon (Lesson, 1830)
- Halcyon leucocephala hyacinthina Reichenow, 1900
- Halcyon leucocephala leucocephala (Statius Muller, 1776)
- Halcyon leucocephala pallidiventris Cabanis, 1880
- Halcyon leucocephala semicaerulea (Gmelin, 1788)[2]
Előfordulása
Afrikában a Szahara alatti részeken és az Arab-félszigeten, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Elefántcsontpart, Dzsibuti, az Egyesült Arab Emírségek, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Jemen, Kamerun, Kenya, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Omán, Ruanda, Szaúd-Arábia, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia, Zimbabwe és a Zöld-foki Köztársaság területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, cserjések és szavannák, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 22 centiméter,[5] testtömege 35–61 gramm.
 |
Életmódja
Többnyire rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
