Szalkai Lajos

Szalkai Lajos
SzületettPropper Lajos
1862. március 18.[1]
Elhunyt1930. június 21. (68 évesen)[2]
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (39. parcella, 50. sor, 44. sírhely)
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalkai Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalkai Lajos, névváltozat: Szalkay, született Propper (Ópályi, 1862. március 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1930. június 21.)[3] színész, színigazgató.

Életútja

Propper Ferenc földbérlő és Berger Mária fia. 1883. június 16-án Kolozsvárott lépett a színi pályára mint kardalos. 1884 márciusában Tóth Béla, 1886-ban Nagy Vince, majd Zoltán Gyula, 1889-ben Somogyi Károly, 1890-ben Völgyi György és Somogyi, 1891-ben Völgyi Ödön és ifj. Károlyi Lajos voltak az igazgatói. 1894-től ő is színigazgató lett. 1894–95-ben Veszprémben, 1895–96-ban Szatmáron, 1897–98-ban Kassán és Eperjesen, 1898–1900 között Székesfehérvárott, 1900–01-ben ismét Szatmáron, 1901–1903-ban Miskolcon működött. 1903. április 12-én a fővárosban megnyitotta az Új Színházat. 1905–06-ban a békéscsabai színházat vezette. 1905. október 29-én Szarajevóban hirdette a magyar színművészetet, majd 1906. június 12-én bevonult Eszékre is. 1906-tól 1915-ig a székesfehérvári társulatot igazgatta. 1907-ben Pápán, Szombathelyen, Székesfehérváron játszottak, ahol 1908. december 10-én az Ideges nőkben megülte működése negyedszázados évfordulóját. 1914-ben Újpesten, 1915-ben Losoncon is tartottak előadást. 1919. január 9-én nyugdíjba ment.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja

Felesége, Kövesi Róza, színésznő (Kövessy Albert nővére) 1863-ban, Nyíregyházán született. Színpadra először 1878-ban, Szalontán, Szegedi Mihálynál lépett. 1910. december 27-én vonult nyugalomba. 1898. december 29-én kötött házasságot Szalkaival Székesfehérvárott.[4] Leányuk, Szalkai Sári színésznőként 1913. február végén lépett színpadra Székesfehérvárott, Murai Károly Huszárszerelem című egyfelvonásos vígjátékában, Hüppig Sárika szerepében.

Filmszerepei

  • Maki állást talál (1916, rövid)
  • A szerencse fia (1916) – Szűcs, könyvkiadó
  • A háromfejű ember (1916, szkeccs)
  • Lotti ezredesei (1916) – nadrágkirály
  • Harrison és Barrison (1917)
  • A piros bugyelláris (1917)
  • Jobbra én, balra te (1917) – Bollmann
  • Tatárjárás (1917) – Lohonyay tábornok
  • A drótostót (1918)
  • Harrison és Barrison II. (1918)
  • Luxemburg grófja (1918) – Pelegrin jegyző
  • Az iglói diákok (1918) – Odrobina Janó, a kocsmáros
  • Leányvásár (1918) – Harrison, börzekirály
  • A dada (1919) – Frigyes úr
  • Pax Vobiscum (1920)
  • Szép Ilonka (1920) – Peterdy szolgája
  • Viola, az alföldi haramia (1920)
  • Ha megfujják a trombitát (1921) – Brobolya Gyúró
  • Drakula halála (1921)
  • Pesti csibészek Párizsban (1924) – Szepi, öreg csibész
  • Béke galambjai (1924, szkeccs) – öreg Brobolya
  • Szulamit (1924, szkeccs) – Mr. Rodi (színpadi részben)

Producer

  • Béke galambjai (1924, szkeccs)

Jegyzetek

  1. ↑ születési anyakönyv
  2. ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 939/1930. folyószáma alatt.
  4. ↑ A házasságkötés bejegyezve a székesfehérvári állami házassági akv. 230/1898. folyószáma alatt.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.  
  • Hangosfilm
Nemzetközi katalógusok
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap