Szaloniki

Szaloniki (Θεσσαλονίκη)
Szaloniki városképe a kikötő felől
Szaloniki zászlaja
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Közép-Makedónia
Prefektúra	Szaloniki
Polgármester	Vasziliosz Papageorgopulosz
Irányítószám	530–539 54015–54655 56404
Körzethívószám	231
Népesség
Teljes népesség	309 617 fő (2021)[1]
Népsűrűség	17 853 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	20 m
Terület	17,8 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 38′ 25″, k. h. 22° 56′ 08″40.640277777778, 22.93555555555640.640278°N 22.935556°EKoordináták: é. sz. 40° 38′ 25″, k. h. 22° 56′ 08″40.640277777778, 22.93555555555640.640278°N 22.935556°E
Szaloniki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaloniki témájú médiaállományokat.

Szaloniki^[2] (görögül [Θεσ]σαλονίκη [The]szaloníki], ógörög ejtéssel Thesszaloniké, latinul: Thessalonica, törökül: Selânik, szláv nyelveken Сoлун, [Szolun], albánul: Selanik vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Éghajlat

Szaloniki (1998-2017) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	9,3	11,2	14,7	19,5	24,9	29,9	32,5	32,4	27,0	21,1	15,7	10,6	20,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,2	3,5	5,7	9,2	14,0	18,8	21,2	21,3	17,1	12,9	8,2	3,8	11,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	35	30	40	30	43	27	27	19	49	51	38	52	440
Havi napsütéses órák száma	117	124	171	205	257	308	338	311	225	161	115	95	2426
Forrás: [1] [2]

Történelem

A várost i. e. 315-ben alapította Kasszandrosz makedón uralkodó, s a feleségéről – aki egyben Nagy Sándor húga is volt –, Thesszalonikéről nevezte el. Jelentése: „győzelem a thesszáliaiak fölött” (Nagy Sándor húga azért kapta ezt a nevet, mert apja aznap szerzett tudomást a születéséről, amikor győztes csatát vívott a thesszáliaiak ellen). Az i. e. 2. században fallal vették körbe a várost, amely ekkor Makedónián belül saját parlamenttel rendelkező autonóm városállam volt.

A város i. e. 168-ban a Római Birodalom része lett. A városon vezetett keresztül a Dyrrachiumot (ma Durrës) Bizánccal (ma Isztambul) összekötő Via Egnatia.

A városban az 1. században zsidó közösség alakult, de a keresztények is megjelentek a városban. Pál apostol második útja a várost is érintette. Prédikált a zsinagógában és az új templomban.

Itt született Demetrius, aki római prokonzul volt Görögországban, és katonaként többször is megmentette a várost a szláv hódítóktól. A keresztényellenes Maximianus császár 306-ban kivégeztette. Szent Demeter vértanú tiszteletére emeltette a Szent Dimitriosz templomot Illyricum alprefektusa 463-ban.

Bizánci idők

A Római Birodalom kettéválásakor a Keletrómai Birodalom része lett, amelyet később Bizánci Birodalomnak neveztek. Thesszaloniké a második legfontosabb város Bizánc után. 390-ben itt tört ki zendülés I. Theodosius római császár és csapatai ellen, melynek megtorlásaként a császár 7000 szaloniki lakost mészároltatott le a város hippodromjában.

A 7. században szlávok telepedtek le a városban, de nem hódították meg. A bizánci hittérítő testvéreket, Szent Cirillt és Szent Metódot – akik ebben a városban születtek – III. Mihály császár elküldte misszionárius útra északra. Az ő térítésüknek köszönhetően alakult ki az ószláv nyelv.

904-ben az arabok kifosztották és lakosságát megtizedelték.

A város fejlődése folytatódott a 12. században a Komnénosz-dinasztia alatt, akik megnövelték Bizánci Császárság területét a későbbi Magyarország és Szerbia felé. A városban ekkor már található pénzverde.

Nagy Manuél halála után, 1180-ban, a Bizánci Birodalom hanyatlásnak indult. 1185-ben a szicíliai normann uralkodó meghódította a várost, aminek eredményeként a város megsemmisült. Az ő uralkodásuk alatt rosszabbul éltek a városban, mert két háború is volt Bizánccal, és ekkor evakuálták a város lakosságát.

Thesszaloniké 1204-ben ismét Bizánc része lett, amikor a keresztesek elfoglalták a várost a IV. keresztes hadjáratban. Így 1205-től két évtizedre az egyik keresztes hercegség fővárosa lett.

Az ún. zelóta lázadás 1342-ben megteremtette görög földön az első kommunát, amelyet a bizánci császári seregek csak hétévi keserves küzdelem árán tudtak leverni.

A város volt a terület egyik legnagyobb tudományos központja. Itt tevékenykedett Thomas Magister (1275?–1347 után), Demetriosz Trikliniosz (1280–1340), Palamasz Szent Gergely (1296–1359) és Demetriosz Kydonesz (1324–1397).

1387–1391 és 1394-től ismét a törökök uralkodtak a városban. 1403-ban Thesszaloniké ismét Bizánc része majd 1423-tól a Velencei Köztársaság része.

Török idők

1430-ban a várost meghódította II. Murád szultán, és ezzel az Oszmán Birodalom része lett. Szalonikit a törökök Selâniknak nevezték át.

Ekkor a város lakossága nagyon vegyes volt: zsidók, törökök, szlávok, albánok, görögök (ők tették ki a város lakosságának negyedét). Sok zsidó érkezett a városba 1492 után, amikor az Ibériai-félszigeten elűzték a szefárdokat.

A város a következő 5 évszázadban a törökök kezén maradt. Szaloniki volt az egyik legfontosabb város a birodalomban és a Balkán legfontosabb kereskedelmi központja.

Szaloniki a Ruméliai vilajet Selânik szandzsákának a központja volt 1393 és 1402 között, ill. 1430 és 1864 között.

A török időkben a városvezetés létrehozta az Ano Poli-t (felső város), amelyben hagyományos faházak vannak. A város központjában található néhány dzsámi: a Hamza-Bej dzsámi, az Alatza Imaret dzsámi, a Bezesteni i Jahudi Hamam. Ezekhez még 40 minaret is tartozik.

Itt született 1881-ben Mustafa Kemal Atatürk, a „törökök atyja”. Szülőháza ma múzeum és része a török konzulátusnak. A városban ülésezett az Ifjú Törökök társasága a 20. század elején.

A vasút 1888-ban ért a városba, 1896 és 1904 között új kikötőt építettek ki.

A 20. században

Az első Balkán-háború során, 1912. október 26-án a görögök elfoglalták. 1913. március 18-án a városba érkező I. György görög király merénylet áldozata lett.

1915-ben az első világháborúban az antant csapatai partra szálltak a városban és innen indították az offenzívákat Bulgária ellen.

1916-ban I. Konstantin király németbarát politikájával szembefordulva, Venizelosz a városban alakította meg ellenkormányát.

1917. augusztus 18-án a város nagyobbik része a francia katonák okozta tűzben megsemmisült, amelynek következtében 72 000-en maradtak fedél nélkül.

Az egyik legnagyobb kárt a zsidók szenvedték el, ők kivándoroltak főleg Palesztinába, Törökországba, Franciaországba és az Amerikai Egyesült Államokba. A török-görög lakosságcsere következtében sok görög menekült érkezett a városba a török függetlenségi háború után, akik főként İzmir és környékéről is érkeztek. A Nemzetközi Vöröskereszt és a város lakói segítették őket.

A Harmadik Birodalom 1941. április 9-én foglalta el Szalonikit, és 1944. október 30-ig megszállás alatt tartotta. A várost sokszor bombázták a szövetségesek. A holocaustban a zsidó lakosságot szinte teljesen kiirtották. Ma kb. 1000 zsidó él itt. A háború után a várost gyorsan újjáépítették.

Városrészek

Városmag: Szaloniki óváros Kalamariá Pylaia Neapoli-Szükiesz Pavlosz Melasz Kordelio-Evoszmosz Amplelokipoi-Menemeni Agglomeráció: Delta Oreokasztro Pylaia-Chortiatisz Thermaikosz Thermi

Lakosság

• 1981: 406 413
• 1991: 383 967
• 2001: 363 987
• 2017: 342 602

Közlekedés

A város első metróvonalának építését 2006-ban kezdték meg és 2020-ra tervezték befejezni, de ez elcsúszott 2023-ra. 2014-ben bejelentették, hogy szintén 2020-ra szeretnék megépíteni a város első villamosvonalának első szakaszát, a teljes szakaszt pedig 2030-ra tervezik befejezni.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Légi

Bővebben: Thessaloniki repülőtér

Nevezetességek

Bővebben: Szaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei

• Fehér torony (Λευκός Πύργος [Lefkósz Pírgosz])
• Városfal
• Szent Demeter-bazilika
• Rotunda
• Nagy Sándor lovasszobra
• Régi színház
• Hagia Szofia templom (Αγίας Σοφίας)
• Arisztotelész-szobor
• Expo-park
• Thesszaloniki Régészeti Múzeum

Sportklubok

Labdarúgás:

• Iraklis FC 1. osztályban játszik. (2005-2006: 4. hely)
• PAOK FC 1. osztályban játszik. (2004-2005: hely)
• Aris FC 1. osztályban játszik. (2004-2005: 14. hely)
• Apollon Kalamarias 1. osztályban játszik. (2004-2005: 12. hely)
• Agrotikos Asteras – 3. osztály
• Epanomi (volt ILTEX Lykoi, egyesítették őket) – 3. osztály
• Pavlos Melas FC – 3. osztály

Média

Újságok

• Makedonia-Thessaloniki
• Agelioforos

Televíziók

• ERT3 – Elliniki Radiophoniki Tileorasi (ERT)
• TV Macedonia Archiválva 2012. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• TV100
• Apollon TV
• Best TV (helyi)
• TV Balkania
• Europe One Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Omega TV
• Orion TV
• Panorama TV
• Gnomi TV
• TV Thessaloniki
• Vergina TV
• 4E, Crkvena TV stanica

Rádiók

• Panorama FM – FM 98,4 MHz
• Star FM^{[halott link]} – FM 97,1 MHz
• Laikos FM^{[halott link]} – FM 87,6 MHz
• Mylos FM – FM 88,5 MHz
• Thessaloniki Radio Deejay – FM 89,0 MHz
• Zoo Radio – FM 90,8 MHz
• Ellinikos FM^{[halott link]} – FM 92,8 MHz
• Heart FM^{[halott link]} – FM 93,1 MHz
• Radio Thessaloniki – FM 94,5 MHz
• Eroticos FM^{[halott link]} – FM 94,8 MHz
• Cosmoradio – FM 95,1 MHz
• Athlitiko Metropolis^{[halott link]} – FM 95,5 MHz
• ERT 3 95.8 FM – FM 95,8 MHz (közszolgálati)
• ERT 3 102 FM – FM 102,0 MHz (közszolgálati)
• Extra Sport Archiválva 2021. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – FM 103,0 MHz
• Banana FM^{[halott link]} – FM 104.0 MHz
• Rock Radio 104.7 – FM 104,7 MHz
• 1055 Rock – FM 105,5 MHz
• City International – FM 106,1 MHz
• Safari FM – FM 107,1 MHz
• Republic Radio – FM 100,3 MHz

Híres szülöttei

• Szent Cirill (827–869) hittérítő
• Mustafa Kemal Atatürk (1881–1938), Törökország volt elnöke és miniszterelnöke

Testvérvárosok

Hartford (Connecticut), USA, 1962. május 5-től Plovdiv, Bulgária, 1984. február 27-től Melbourne, Ausztrália, 1984. március 19-től Limassol, Ciprusi Köztársaság, 1984. június 30-tól Lipcse, Németország, 1984. október 10-től Bologna, Olaszország, 1984. október 20-tól Pozsony, Szlovákia, 1986. április 23-tól

Köln, Németország, 1988. május 3-tól Konstanca, Románia, 1988. július 5-től San Francisco, USA, 1990. augusztus 6-ától Nizza, Franciaország, 1992. március 20-tól Alexandria, Egyiptom, 1993. július 12-től Tel-Aviv, Izrael, 1994. november 24-től

Panorámák

Jegyzetek

Források

• Forgács András – Szabó Miklós: Görögország (Panoráma útikönyvek, 1979)

További információk

• Szaloniki város önkormányzatának honlapja
• Szaloniki Filmfesztivál
• www.saloniki.org
• Szaloniki fotók
• Régi képeslapok
• A város ma
• A város térképe
• Villamosok
• Arisztotelész Egyetem
• Makedón Egyetem

Előző: Koppenhága

Európa kulturális városa 1997

Következő: Stockholm