Személyazonosság-lopás

A személyazonosság-lopás (angolul identity theft) olyan, gyakori kiberbűncselekmény, amely ugyan létezett az Internet megjelenését megelőzően is, de tömegesen az Internet megjelenését követően terjedt el. Leginkább az adathalászathoz, illetve a Ismeretségi hálózatokhoz kapcsolódik. Lényege, hogy valamilyen eszközzel megszerzik a célszemély személyes adatait, bármely meghatározott – azonosított vagy azonosítható – természetes személlyel kapcsolatba hozható adatokat, mint például a személyi azonosítókat (személyi szám, tajszám stb.) banki információk (számlaszám, belépési kód, jelszavak stb.) és azokat csalárd módon felhasználják.

Fajtái

Büntetőjogi személyazonosság-lopás

Más személyazonossági adatait használva követ el valaki valamilyen bűncselekményt. A személyiséglopás olyan bűncselekmény, amely az internet széleskörű elterjedésével egyre nagyobb méreteket ölt világszerte. Ennek számos oka van. Egyrészt rengeteg személyes információ érhető el az interneten, mivel az emberek akarva-akaratlanul személyes és különleges adatokat árulnak el magunkról - leggyakrabban a közösségi oldalakon, regisztrációknál és vásárlásoknál. Másfelől a kormányzati és üzleti szervek által tárolt nagyméretű adatbázisokat - felhőszolgáltatásokat, szervereket - folyamatosan támadják hackerek különböző technikákkal (mint pl.: hacking, vírusok küldésével), hogy hozzájussanak ezekhez a személyes adatokhoz.^[1]

Pénzügyi személyazonosság-lopás

Csalárdul megszerzett személyi adatokkal követ el a bűnelkövető pénzügyi csalást.

Személyazonosság másolás

Más személy nevében vagy más személy helyett lép fel valaki, használva annak személyiségi adatait és egyéb személyiségére vonatkozó információit.

Egészségügyi személyazonosság-lopás

Más személyi adatait használva vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást.

Gyermekek adataihoz kapcsolódó személyazonosság-lopás

Védekezés a személyiséglopás ellen

Az Európai Unión belül a személyes adatok védelméről egy 1995-ben elfogadott irányelv^[2] rendelkezik. Ez képezi az alapját Magyarországon is a személyes adatok jogi védelméről szóló, helytelen köznyelvi nevén adatvédelmi törvénynek nevezett 1992. évi LXIII. törvénynek „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról”. Ez nem általában adatok védelméről, hanem a személyiségi adatokhoz fűződő jogok védelméről rendelkezik.

Jegyzetek

↑ Digitális Fogalomtár'. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
↑ Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról