Szent Kereszt felmagasztalása templom (Szentbenedek)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szent Kereszt felmagasztalása templom (egyértelműsítő lap)

Szent Kereszt felmagasztalása templom
műemlék

Vallás	keresztény
Felekezet	ortodox
Egyházmegye	Román ortodox egyház, Rév-Felek-Kolozsvári érsekség, Dési esperesség
Építési adatok
Építése	1520
Stílus	gótikus
Felszentelés	1993. szeptember 19.
Felszentelő	Irineu Pop Bistriţeanul
LMI-kód	CJ-II-m-B-07703
Elérhetőség
Település	Szentbenedek
Hely	Mănăstirea nr. 86.
Elhelyezkedése
Szent Kereszt felmagasztalása templom Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 58″, k. h. 23° 55′ 16″47.115977, 23.92116347.115977°N 23.921163°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 58″, k. h. 23° 55′ 16″47.115977, 23.92116347.115977°N 23.921163°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt felmagasztalása templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szentbenedeki Szent Kereszt felmagasztalása templom, hajdani Kornis-kápolna, amelyet alsó templomnak is neveznek műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07703 sorszámon szerepel.

Fekvése

A Kornis-kastélytól 300 méterre délre helyezkedik el.

Története

A kápolnát eredetileg a bencések építették, és 1573-ban a rend feloszlatása után került Keresztúri Kristóf birtokába. Miután Keresztúri Kristóf unitárius lett, a kápolnában unitárius udvari pap szolgált. Keresztúri veje, a katolikus Kornis Boldizsár hatására 1602-ben a szentbenedeki egyház ismét katolikussá lett. 1862-ben és 1899-ben a Kornis család felújíttatta; 1939-ben a román ortodox híveknek adták el. Az 1950-es és 1960-as években kisebb, 1991–1992-ben teljes felújításon esett át, ekkor készítette Bumb Constantin a festményeket is. A templomot 1993. szeptember 19-én szentelte újjá Irineu Pop Bistriţeanul.

Leírása

Az erdélyi késő gótika stílusában épült templom a dési református templomhoz hasonlít. Az eredeti boltívek csak részben maradtak fenn; a főhajó boltozatát a boltívek beomlása után sima mennyezettel fedték be. A hajó nyugati oldalán található harangtorony különlegessége, hogy a földszinten és első emeleten négyszögű, a második és harmadik emeleten nyolcszögű. A torony délnyugati és délkeleti oldalán a Báthori-család címere látható.

Források

Entz Géza: Szolnok-Doboka középkori művészeti emlékei. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1943. = Erdélyi tudományos füzetek, 150.
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Parohia Mănăstirea. protopopiatulortodox.ro. Protopopiatul Ortodox Român Dej (Hozzáférés: 2016. január 16.)

További információk

Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 318–319. o.