Szikla Adolf

Szikla Adolf
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született	Steinberger Adolf 1868. július 1.[1] Bécs[1]
Elhunyt	1938. december 17. (70 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	karmester zeneszerző
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikla Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szikla Adolf, született Steinberger (Bécs, 1868. július 1. – Budapest, 1938. december 17.) magyar karmester, zeneszerző.

Élete

Édesatyjánál, majd Anton Brucknernél és Josef Dachsnál végezte tanulmányait. 1879 és 1882 között a Wiener Sängerknaben fiúkórus tagja volt. A Bécsi Konzervatóriumban tanult. Zichy Géza gróf hívta a Magyar Királyi Operaházhoz, ahol 1891. szeptember 1-jétől mint korrepetitor, majd 1892 és 1925 között karmesterként működött. 1902-től a Nemzeti Zenedében a zeneszerzéstannak rendes tanára, majd 1914-től az elméleti osztálynak főnöke volt. 1909 szeptemberétől az újpesti konzervatórium igazgatója volt. Több mint ötven bemutató nagy tudású, kiváló memóriájú, beugrásairól híres dirigense volt. Főként baletteket vezényelt, és komponált. A törpe gránátos című balettjét, amelynek koreográfiáját Guerra Miklós írta, 1903 decemberében mutatta be az Operaház. Két évvel később mutatták be Álom című balettjét, szintén Guerra Miklós koreografálásával.

Művei

• A törpe gránátos (írta: Guerra Miklós, bemutató: 1903)
• Álom (fantasztikus balett 5 képben, írta: Guerra Miklós, bemutató: 1905)
• A bor nemtői (balett)
• Magyar táncegyveleg (balett, bemutató: 1907)

Jegyzetek

Források

• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 850. o.  Online elérés
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.