Török János (politikus, 1843–1892)

Ez a szócikk az 1843-ban született politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Török János (egyértelműsítő lap).
Török János
Temesvár polgármestere
Hivatali idő
1876 – 1885
ElődSteiner Ferenc
UtódTelbisz Károly

Született1843. december 27.
 Habsburg Birodalom, Vinga
Elhunyt1892. szeptember 4. (48 évesen)
 Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest

Foglalkozásjogász, politikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1866)
A Wikimédia Commons tartalmaz Török János témájú médiaállományokat.

Török János (Vinga, 1843. december 27. – Barlangliget, 1892. szeptember 4.) jogász, Temesvár polgármestere, Budapest rendőrfőkapitánya.

Élete

1843. december 27-én született Vingán földbirtokos szülőktől. Tanulmányainak befejezése után 1866-ban Vingán kezdte hivatalos működését mint aljegyző, de ezen hivataláról leköszönt és Temesvárra költözött, ahol 1867-től ügyvédbojtár volt Rieger Nándor irodájában. Később fogalmazó és tiszteletbeli jegyző, 1872-1876 között pedig főjegyző. Temesvár polgármesteri tisztségét 1876-ban szerezte meg, Steiner Ferenc visszalépését követően. 1885-ben királyi miniszteri tanácsossá léptették elő, majd a budapesti államrendőrség főkapitányává. 1878-ben nősült, Rieger Bálint temeskutasi (kudritzi) nagybirtokos leányát, Rieger Leonát vette feleségül. Nagy szerepet vállalt a Temesvári Királyi Állami Főreáliskola felépítésében, a neves ipariskolák és az állandó színtársulat létrehozásában. Helyreállította az 1873-ban leégett Miklós-gőzmalmot, megkönnyítette a belváros és a külvárosok közti közlekedést, nagy gondot fordított a köztisztaságra, védgátakat és vasszerkezetű hidakat emelt, népkonyhákat, árvaházat és nyugdíjalapot létesített, mind a lakóházak egy részébe, mind az utcákra bevezettette a villanyvilágítást, elsőként Európában. A szegedi árvíz idején (1879) jelentős támogatásban részesítette a Tisza-parti települést, amelynek újjáépítésében kiemelkedő szerepet vállalt. 1885-ben kinevezték budapesti államrendőrségi főkapitánynak. 1892. szeptember 4-én hunyt el barlangligeti nyaralójában. Temesváron, a belvárosi köztemetőben helyezték örök nyugalomra, a központi kápolna közelében. Sírját máig megőrizték.

Temesvári tartózkodása alatt állandó munkatársa volt az ottani lapoknak.

Munkája

  • Emlékbeszéd a délmagyarországi részek visszacsatolásának százados évfordulója alkalmából, Temesvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának 1879. ápr. 23. tartott rendkívüli közgyűlésén. Temesvár, 1879. (Magyar és német kiadás).

Forrásmunkák

  • Gurzó K. Enikő: Török János, Temesvár korszakalkotó polgármestere (Heti Új Szó, Temesvár, 2001)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
Sablon:Budapest rendőrfőkapitányai
  • m
  • v
  • sz
  • 1873–1884: Thaisz Elek
  • 1884–1885: Jekelfalussy Lajos
  • 1885–1892: Török János
  • 1892–1895: Sélley Sándor
  • 1896–1906: Rudnay Béla
  • 1906–1917: Boda Dezső
  • 1917–1918: Sándor László
  • 1918–1919: Dietz Károly
  • 1919: Moór Pál (városparancsnok) Seidler Ernő (népbiztos)
  • 1919: Dietz Károly
  • 1919: Székely Vladimir Ede
  • 1919–1920: Mattyasovszky György
  • 1920–1921: Nádosy Imre
  • 1921–1928: Marinovich Jenő
  • 1928–1932: Bezegh-Huszágh Miklós
  • 1932–1937: Ferenczy Tibor
  • 1937–1944: Éliássy Sándor
  • 1944: Petrányi György
  • 1944: Kovács Nagy Pál
  • 1944–1945: Sédey Gyula
  • 1945–1946: Sólyom László
  • 1946–1949: Münnich Ferenc
  • 1949–1951: Ratulovszky János
  • 1951–1952: Moravetz László
  • 1952–1956: Kopácsi Sándor
  • 1956–1970: Soós György
  • 1970–1976: Baranyai György
  • 1977–1985: Vincze Lukács
  • 1985–1989: Konczer István
  • 1989–1991: Barna Sándor
  • 1991: Pintér Sándor
  • 1991–1996: Bodrácska János
  • 1996–1997: Barna Sándor
  • 1997–1998: Berta Attila
  • 1998–2003: Kökényesi Antal
  • 2003–2007: Gergényi Péter
  • 2007–2010: Tóth Gábor
  • 2010–2014: Tóth Tamás
  • 2014–2018: Bucsek Gábor
  • 2018–: Terdik Tamás
Nemzetközi katalógusok