Türk rovásírás
Ez a szócikk a türk írásrendszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Rovásírás (egyértelműsítő lap). |
Türk írás | |
Típus | ábécé |
Nyelvek | türk nyelvek |
Időszak | kb. 600-700-tól az 1200-as évekig |
Felmenő írásrendszerek | ókánaánita föníciai arámi korai sztyeppei, szogd |
ISO 15924 | Orkh |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türk írás témájú médiaállományokat. |
A türk írás (vagy Orhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert.
Felfedezése
Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (突厥 pinyin tú jué) által Kínában a Tang-dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz.
A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal.[1]
Betűi
Használat | Szimbólumok | Átírás | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
önálló magánhangzók | A | /a/, /e/ | ||||||
I | /ɯ/, /i/, /j/ | |||||||
O | /u/, /o/, /w/ | |||||||
U | /ø/, /y/, /w/ | |||||||
mássalhangzók | harmonizált | csak (¹) — hátsó, (²) — elülső nyelvállású magánhangzókkal | B¹ | /b/ | B² | /b/ | ||
D¹ | /d/ | D² | /d/ | |||||
G¹ | /g/ | G² | /g/ | |||||
L¹ | /l/ | L² | /l/ | |||||
N¹ | /n/ | N² | /n/ | |||||
R¹ | /r/ | R² | /r/ | |||||
S¹ | /s/ | S² | /s/ | |||||
T¹ | /t/ | T² | /t/ | |||||
Y¹ | /d͡ʒ/ | Y² | /d͡ʒ/ | |||||
csak (¹) — Q csak (²) — K | Q | /q/ | K | /k/ | ||||
bármely magánhangzóval | -Ç | /t͡ʃ/ | ||||||
-M | /m/ | |||||||
-P | /p/ | |||||||
-Ş | /ʃ/ | |||||||
-Z | /z/ | |||||||
-NG | /ŋ/ | |||||||
nem harmonizált | + magánhangzó | IÇ, ÇI, Ç | /it͡ʃ/, /t͡ʃi/, /t͡ʃ/ | |||||
IQ, QI, Q | /ɯq/, /qɯ/, /q/ | |||||||
OQ, UQ, QO, QU, Q | /oq/, /uq/, /qo/, /qu/, /q/ | ÖK, ÜK, KÖ, KÜ, K | /øk/, /yk/, /kø/, /ky/, /k/ | |||||
+ mássalhangzó | -NÇ | /nt͡ʃ/ | ||||||
-NY | /nd͡ʒ/ | |||||||
-LT | /lt/, /ld/ | |||||||
-NT | /nt/, /nd/ | |||||||
szóelválasztó jel | (nincs) | |||||||
(-) – csak szóvégeken |
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
- Orkhon Inscriptions complete text Archiválva 2012. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Omniglot.com (angol)
- Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
Megjegyzések
- ↑ Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22
- Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap