Tangra-hegység

Tangra-hegység

Magasság	1700 m^[1]
Ország	nincs
Hosszúság	30 km
Szélesség	8,0 7,0 km
Elhelyezkedése
Tangra-hegység Pozíció az Antarktisz térképén
d. sz. 62° 40′, ny. h. 60° 06′-62.666666666667, -60.162.666667°S 60.100000°WKoordináták: d. sz. 62° 40′, ny. h. 60° 06′-62.666666666667, -60.162.666667°S 60.100000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Tangra-hegység témájú médiaállományokat.

A Tangra-hegység (bolgárul: Тангра Планина, Tangra Planina) (d. sz. 62° 40′ 00″, ny. h. 60° 06′ 00″-62.666666666667, -60.162.666667°S 60.100000°W) az Antarktiszhoz tartozó Déli-Shetland-szigetek egyikén, a Livingston-szigeten ez a legjelentősebb hegyvonulat. A hegységnek 2001-ig nem volt neve, de ekkor az ókori bolgár-törökök legfőbb istene, Tengri után nevezték el Tangra-hegységnek.

A Barnard-csúcs és a Reiner-csúcs között a hegység hossza 30 km, szélessége pedig 8 km. Északon a Hold-öböl és a Huron-gleccser, északnyugaton a Huntress-gleccser, nyugaton a False-öböl, délkeleten a Bransfield-szoros határolja, a Bowles-hegyháttól a Wörner-szoros, a Pliszka-hegyháttól pedig a Neszebár-szoros választja el. A hegység három nagyobb hegygerincből áll. Ezek a nyugati Friesland-hegyhát, a középső Levszki-hegyhát és a keleti Delcsev-hegyhát.

A Tangra csúcsai és lejtői nagyon jegesek, s ezek nedvességét a Huron, Huntress, Pestera, Jótékonyság, Preszpa, Macy, Bojana, Szrebarna, Magura, Dobrudzsa, Ropotamo, Sztrandzsa, Pautália és Iszkár gleccserek, valamint a Ruen, a Tarnovo jéghegyek szívják magukba.

A Zograf-csúcs északnyugati hegylábánál fekszik az Akadémia-tábor, mely a Catalunyan-hágón keresztül kitűnő átjáróul szolgál dél, a Lozen-hágón pedig kelet felé. 2004. december 14–16-án a Tangra 2004/05 Expedíció a Catalunyan-hágónál állította fel táborát.

Friesland-hegyhát

A Friesland-hegyhát a délnyugati Botev-csúcs és az északkeleti Sipka-hágó között 15.5 km hosszú. A Friesland-hegy csúcsa (d. sz. 62° 40′ 15″, ny. h. 60° 11′ 11″-62.670805555556, -60.18630555555662.670806°S 60.186306°W) pontosan 1700 m magas. Ezt GPS segítségével 2003. decemberben a Damien Gildea vezetésével erre járt Omega Foundation expedíciója mérte meg. Ez volt a csoport második itteni hegymászása. Más magas csúcsok ezen a területen: Szent Borisz (1665 m), Szímeon (1576 m), Szent Cirill (1505 m), Ljaszkovec (1473 m), Preszján-hegyhát (1456 m), Szent Metód (1180 m), Akadémia (1130 m), és Zograf (1011 m). Első megmászások: Friesland: F. Sàbat és J. Enrique az I. János Károly-tábortól 1991 december; Ljaskovec-csúcs: Ljubomir Ivanov és Dojcsin Vaszilev a bolgár tábortól 2004. december 14-én

Levszki-hegyhát

A Levszki-hegyhát a nyugati Sipka-szoros és a keleti Devin-hágó között 8 km hosszú, szélessége pedig a Cserepis-hegyhát valamint a Christoff-szikla között szintén 8 km. A Nagy Szikla-csúcs (d. sz. 62° 40′ 15″, ny. h. 60° 03′ 10″-62.670833333333, -60.05277777777862.670833°S 60.052778°W) majdnem 1700 méter magasra emelkedik. Egyéb csúcsok a területen: Levszki (1430 m), Rilai Szent János-csúcs (1350 m), Sisak-csúcs (1254 m), Szerdika-csúcs (1200 m), Vihren-csúcs (1150 m), Ongal-csúcs (1149 m), és Plovdiv-csúcs (1040 m).

Delcsev-hegyhát

A Delcsev-hegyhát a nyugati Devin-hágó és a keleti Renier-csúcs között 10 km hosszú. A Delcsev-csúcs legmagasabb pontja (d. sz. 62° 38′ 28″, ny. h. 59° 56′ 16″-62.641111111111, -59.93777777777862.641111°S 59.937778°W) 940 m, Más magas csúcsok a hegyháton: Rusze-csúcs, (800 m), Aszen-csúcs (800 m), Pétr-csúcs (800 m), Kuber-csúcs (770 m), az Elena-csúcs (700 m), a Szpartakusz- (650 m), a Javoro-csúcs (640 m).

Feltérképezése

A britek 1968-ban, a spanyolok 1991-ben az Omega Foundation 2004-ben, a bolgárok 2005-ben és a 2009-ben térképezték fel a területet. Utóbbiak az 1995/1996-ban és a 2004/05-ben elkészített topográfiai térképeket is felhasználták.

Térkép

L.L. Ivanov. Antarctica: Livingston Island and Greenwich, Robert, Snow and Smith Islands. Scale 1:120000 topographic map. Troyan: Manfred Wörner Foundation, 2009. ISBN 978-954-92032-6-4

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tangra Mountains című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

L.L. Ivanov, Livingston Island: Tangra Mountains, Komini Peak, west slope new rock route; Lyaskovets Peak, first ascent; Zograf Peak, first ascent; Vidin Heights, Melnik Peak, Melnik Ridge, first ascent, The American Alpine Journal, 2005, 312-315.
Livingston Island, Climb Magazine, Issue 14, Kettering, UK, April 2006, 89-91
D. Gildea. 2003 - Omega Livingston Island GPS Expedition. Antarctic Mountains: Climbing in Antarctica.
D. Gildea. Mountaineering in Antarctica: complete guide: Travel guide. Primento and Editions Nevicata, 2015. ISBN 978-2-51103-136-0
L. Ivanov. General Geography and History of Livingston Island. In: Bulgarian Antarctic Research: A Synthesis. Eds. C. Pimpirev and N. Chipev. Sofia: St. Kliment Ohridski University Press, 2015. pp. 17-28. ISBN 978-954-07-3939-7