Tapolybánya

Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1363
Polgármester	Michal Džuka
Irányítószám	094 35
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
Népesség
Teljes népesség	487 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	141 m
Terület	6,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 36′ 15″48.93888889, 21.6041666748.938889°N 21.604167°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 36′ 15″48.93888889, 21.6041666748.938889°N 21.604167°E
Tapolybánya weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tapolybánya (1899-ig Tót-Jesztreb, szlovákul: Jastrabie nad Topľou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 8 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján található.

Története

A település a 13. században – de lehetséges, hogy már előbb – keletkezett. 1363-ban említik először, a csicsvai uradalomhoz tartozott. 1600-ban 13 jobbágyháza, evangélikus temploma és lelkészsége volt. 1715-ben 8, 1720-ban 9 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Jesztreb. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Sulyovszky, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Toplya vize mentében, Varannóhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, erdőjök tsekély, földgye az őszit nehezen, a’ tavaszi vetést pedig könnyebben termi.”^[2]

1828-ban 49 házában 364 lakos élt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány sújtotta, lakói részt vettek a járványt követő felvidéki parasztlázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tót-Jesztreb, tót falu, Zemplén vmegyében, a Tapoly vize déli oldalán, ut. p. Eperjes. Van itt 15 6/8 urbéri telek, 16 zsellér, mintegy 200 hold majorsági föld, 400 hold bikkes erdő, és 100 hold müveletlen térség. Földje 1 1/3 részben a Tapoly völgyében jó; a dombokon ellenben kopár, sovány. Lakja 70 romai, 190 görög kathol., 60 evang., 70 zsidó, r. kath. fiók-templommal. Birják gr. Forgách család és Vladár Tamás.”^[3]

1900-ban 321 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tapolybánya, azelőtt Tótjesztreb. Tapoly völgyi tót kisközség 57 házzal és 321, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Sókút, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan a mogyorósi vár, illetőleg a varannai uradalom tartozéka volt s már 1363-ban a Rozgonyiak voltak az urai. Egyébiránt a mogyorósi várbirtokok sorsában osztozott. Az újabb korban a Keczer, Almásy, Fáy, Károlyi, Berthóty, azután a Vladár s a gróf Forgách családok lettek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis s az 1831-iki kolera ide is ellátogatott s lakosai részt vettek a pórlázadásban. 1893-ban az árvíz okozott itt nagy károkat. Római katholikus temploma a XVIII. század elején épült.”^[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 390 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 449 lakosából 327 szlovák és 117 cigány.

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1930-ban épült.
A Szentlélek tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1939-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

E-obce.sk
Községinfó
Tapolybánya Szlovákia térképén
Eobec.sk

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)