Technológiai park

A kereskedelmi ingatlanok egy csoportja, olyan létesítmény vagy terület, amely támogatja és előmozdítja a technológiai fejlődést és az ipar 4.0 folyamatokat, többek között a kutatás és a technológiai vállalatok vonzása révén. A technológiai parkok célja a tudásintenzív technológiai innováció előmozdítása és a tudásalapú gazdaság elősegítése. Olyan környezetet és ökoszisztémát biztosítanak (pl. kutatóintézetek és egyetemek közelsége), amely kedvez az innovációnak, a tudásalapú munkának és a kutatás-fejlesztés tevékenységeknek.

Ugyan a fenti megfogalmazás helytálló, a technológiai parkok nem rendelkeznek egységes definícióval, típusai, megnevezései eltérhetnek, létrejöttük időpontja és a regionális különbségek miatt.

Magyarországon a „161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet a tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról” fogalmaz meg jogszabályi szintű definíciót a technológiai parkokra vonatkozóan: „ipari és vállalati bázisú, technológiai intenzív fejlesztési tevékenységekre építő, elsősorban technológiai verseny által vezérelt olyan infrastruktúrával ellátott terület, ahol különösen a vállalati környezetben kialakított kompetenciák, szolgáltatások – fejlesztő és gyártó központokon, inkubátorokon keresztül – elérhetővé válnak a piac, az ipar és a tudomány számára, továbbá az ipari, kutatási és egyetemi szereplők között integrált az együttműködés”. Továbbá a technológiai park címre pályázó szervezetnek rendelkeznie kell fennálló együttműködési vagy kutatási szerződéssel felsőoktatási intézménnyel vagy a tudományos K+F törvény szerinti kutatóhellyel, és a park területére betelepült vállalkozások közül legalább háromnak együtt kell működnie KFI tevékenység végzésében. ^[1]

A Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége (IASP) szerint a technológiai park olyan szervezet, amelyet szakosodott szakemberek irányítanak, és amelynek fő célja a közösség jólétének javítása az innovációs kultúra, valamint a kapcsolódó vállalkozások és tudásalapú intézmények versenyképességének előmozdítása révén. ^[2]

Az UNESCO definíciója alapján a „tudományos és technológiai park” kifejezés bármilyen csúcstechnológiai csoportosulást magában foglalhat. Ennek köszönhetően számos megnevezés elfogadott; technopolisz, kiberpark, hi tech (ipari) park, innovációs központ, K+F park, egyetemi kutatási park, kutatási és technológiai park, tudományos és technológiai park, technológiai inkubátor, technopark. ^[3]

Az 1994-ben alapított magyarországi Ipari-, Tudományos Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) definíciója szerint a tudományos és technológiai parkok elsődlegesen tudásintenzív, technológiai innovációval foglalkozó vállalkozások fejlődésének elősegítésére létrejött, legalább 10 hektár nagyságú területek, amelyeken legalább 5 vállalat működik, összesen legalább 75 munkavállalót foglalkoztatva.^[4]

A technológiai parkok kiemelt céljaiként az alábbiak határozhatók meg:

• A regionális gazdasági fejlődés katalizálása, az ipari növekedés, az üzleti fejlődés előmozdítása a foglalkoztatás és a termelés tekintetében;
• A technológiai alapú vállalatok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése;
• Az egyetemek és vállalatok közötti tudásátadás megkönnyítése.

Bár a technológiai parkok eltérőek lehetnek, az alábbi, alapvető jellemzők megegyeznek:

• Irányításukat egy menedzsment végzi, amelynek feladatai eltérőek lehetnek, de legalább az ingatlankezelésre, bérbeadásra ki kell terjednie.
• A bérlők fő tevékenységeinek ki kell terjedniük a kutatás-fejlesztésre és az innovációra. Hasznos néhány kutatóintézetet is bevonni egy tudományos/technológiai parkba, de nem feltétlenül szükséges.
• A technológiai parkoknak a tudáscserét, a technológia terjesztését és az innovációt elősegítő irányítási stratégiákat kell megcéloznia, emellett ösztönözhetik és támogathatják a vállalatok indulótevékenységét és az inkubációs tevékenységeket is.

Míg a technológiai park fogalma elsősorban az innováció fogalmához kapcsolódik, addig a technológiai pólus kifejezés a regionális fejlesztéshez kötődik, és inkább a terület- és városfejlesztés terminológiájában terjedt el, a technológia átadásához, nem feltétlenül a csúcstechnológiákhoz kötődően.

A technológiai park és a technológiai pólus metszete, egyidejűleg lehet az innováció és a regionális fejlesztés alkalmas eszköze. A technopolisz tágabb abban az értelemben is, hogy inkább az egész városra és vonzáskörzetére terjed ki, nem pedig egyetlen ingatlanra.

Az innovációs központ az új termékek és technikai eljárások kifejlesztésével, marketingjével foglalkozó kezdő vállalkozások, startupok igényeinek kielégítését tűzi ki célul.

A hagyományos technológiai parkoktól a technológiai irodaparkokat jellemzően a városon belüli, kiemelt lokáció, a hangsúlyosan megjelenő humánerőforrás-szempontok (munkavállalói jóllét, networking) és a modern, a bérlői igényekre szabott irodai infrastruktúra választja el.

A technológiai parkok jelensége az 1950-es évekre vezethető vissza: a legtöbben az Egyesült Államokban található, kaliforniai Stanford Egyetemhez kapcsolódó Stanford Research Parkot tekintik az első technológiai parknak. 1960 előtt további négy másik projektet alapítottak az USA-ban, köztük az észak-karolinai Research Triangle Parkot, amely az első "központ típusú" projekt.

Az Egyesült Államokban megindult trend nagy figyelmet keltett Európában és a világ más részein is, így nem kellett sokáig várni az első európai tudományos parkok létrehozására. Míg az 1960-as években Svédország és az Egyesült Királyság is létrehozta első parkjait, az 1970-es évekre további technológiai parkokat hoztak létre Belgiumban, Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon és számos más országban, összesen mintegy 50 projektet 13 országban. Ezt követően az 1980-as évektől kezdve az egész világon robbanásszerűen megnőtt a technológiai parkok létesítése, 1990-re pedig már több mint 1 000 park létezett világszerte.^[6]

Magyarországon 2008–2010-re az iparipark-rendszer jelentősen túlfejlődött, amely modellváltást tett szükségessé. Ennek nyomán a 2010-es évek elején kerültek fókuszba a tudományos és technológiai parkok a tradicionális ipari parkokkal szemben, Magyarország globális versenyképességének erősítése, a külföldi befektetők bevonzása érdekében. ^{[7] [8]}Az első olyan tudományos / technológiai parknak, amelynél az előfeltételek, a környezet és háttérintézmények kedvezőek a kollektív tanulási folyamat kialakulásához, az 1990-es végén megkezdett, teljes egészében 2009-ben átadott Infopark bizonyult^[9][10][11], amelyet számos technológiai park és annak alkategóriáiba sorolható létesítmény követett. Jelenleg mintegy 20 technológiai park működik Magyarországon.^[12]