Theodor Billroth

Theodor Billroth
Született1829. április 26.[1][2][3][4][5]
Bergen auf Rügen[6]
Elhunyt1894. február 6. (64 évesen)[1][2][3][4][5]
Abbázia[7]
Állampolgárságaporosz
SzüleiChristine Billroth
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • professzor
  • zongorista
Tisztségeaz Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1887. január 18. – )
Iskolái
  • Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald
  • Göttingeni Egyetem
  • Berlini Egyetem
  • Humboldt Egyetem
SírhelyeWiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Theodor Billroth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Theodor Billroth (teljes nevén: Christian Albert Theodor Billroth) (Bergen auf Rügen (Németország), 1829. augusztus 28. – Abbázia (Osztrák–Magyar Monarchia), (ma Opatija (Horvátország), 1894. február 6.) német születésű osztrák orvos, egyetemi tanár, a 19. század második felének kiemelkedő, úttörő sebésze.

Életpályája

Karl Theodor Billroth (1800–1834) lelkipásztor és neje, Christina Nagel (1808–1851) gyermeke. Nagyapja, Johann Christian Billroth Greifswald polgármestere volt. Thoedor Billroth Greifswaldban folytatta tanulmányait, majd 1853-tól 1860-ig Charitében dolgozott [forrás?]. Carl von Langenbuch tanonca volt és Bécsben gyakorolta a sebészetet az Allgemeine Krankenhausban (bécsi főkórház) fősebészként.[forrás?] 1859-től a zürichi, 1867-től a Bécsi Egyetem tanára volt. Kiváló sebészeti munkássága mellett Theodor Billroth szenvedélyes zenész, igazi hegedűvirtuóz volt. Johannes Brahms közeli barátja volt. (Levelezésük 1935-ben jelent meg.[8]

Munkássága

  • Eredményesen küzdött a sebészi antiszepszis és aszepszis elterjesztéséért.
  • Elsőként végzett nyelőcsőműtétet (1871 körül[9]), gégeműtétet (1873).[10]
  • A leghíresebb eredménye a tudománytörténet első sikeres gyomorcsonkolása (gasztrektómia) volt, amelyet 1881-ben hajtott végre, a gyomor rákos daganata miatt. (A nehézségeket jellemzi, hogy egyes beszámolók szerint Billrothot majdnem halálra kövezték Bécs utcáin, miután az első betege meghalt a gyomorcsonkolásos a műtét után.
  • Billroth vezette be a kombinált éter - kloroform altatást.
  • Tanárként is nagyban hozzájárult a sebészet korszerű irányzatának kialakításához. Tanítványai közé tartoztak pl. Alexander von Winiwarter vagy Jan Mikulicz-Radecki. William Halsted úttörő rezidensképzési programja nagyban befolyásolta Billrothot saját sebészoktatási módszerének kialakításában.

Emlékezete

  • Sírja a Wiener Zentralfriedhofban található.[11]
  • A mai Billrothstrasse 17 alatt létesült 1998 után a Billrothhaus, tudományos könyvtárral, kávézóval; házi koncertek színhelye.
  • Szülőhelyén 1896-ban neveztek el utcát az emlékezetére.
  • Bécs 19. kerületében utcát neveztek el róla (Billrothstraße); itt található a Billrothgymnasium.
  • Utcanevek őrzik emlékét Bremenben, Grazban, Hamburgban és Salzburgban is.
  • Az Österreichische Gesellschaft für Chirurgie díjat alapított a tiszteletére[12]

Képgaléria

  • Fénykép Theodor Billrothról, 1887
    Fénykép Theodor Billrothról, 1887
  • Fénykép Theodor Billrothról, 1892
    Fénykép Theodor Billrothról, 1892
  • Tabló Billrothról, egykori asszisztensei körében
    Tabló Billrothról, egykori asszisztensei körében
  • Billroth az előadóteremben, 1880 körül
    Billroth az előadóteremben, 1880 körül
  • Emléktáblája, Kremmen-Staffelde
    Emléktáblája, Kremmen-Staffelde
  • Márvány mellszobra a Langenbeck-Virchow-Hausban (Caspar von Zumbusch alkotása, 1892)
    Márvány mellszobra a Langenbeck-Virchow-Hausban (Caspar von Zumbusch alkotása, 1892)

Művei (válogatás)

Magyarul megjelent művei

  • Az általános sebészeti kór- és gyógytan 50 előadásban (1866)
  • A betegápolás otthon és a kórházban (1882)

Egyéb művei

  • De natura et causa pulmonum affectionis quae nervo utroque vago dissecto exoritur. Dissertation, Universität Berlin 1852
  • Historische und kritische Studien über den Transport der im Felde Verwundeten und Kranken auf Eisenbahnen. Wien, 1874.
  • Die Krankenpflege im Hause und im Hospitale. Ein Handbuch für Familien und Krankenpflegerinnen. Wien 1881.
  • Über das Lehren und Lernen der medizinischen Wissenschaften an den Universitäten der deutschen Nation, nebst allgemeinen Bemerkungen über Universitäten. Wien 1876
  • Untersuchungen über die Entwicklung der Blutgefässe, nebst Beobachtungen aus der königlichen chirurgischen Universitäts-Klinik zu Berlin. Habilitation, Universität Berlin 1856
  • Wer ist musikalisch? Wagner, Hamburg 1985, ISBN 3-88979-000-3 (Repr. d. Ausg. Berlin 1896)

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. Th. Billroth - Johannes Brahms Briefwechsel
  9. A Magyar Nagylexikon szerint 1872-ben végzett nyelőcsőcsonkolást
  10. a Magyar nagylexikon szerint gégekimetszést
  11. Gruppe 14 A, Nummer 7
  12. Theodor-Billroth-Preis

Források

  • Magyar nagylexikon 4. kötet 17. old.

További információk

  • Theodor Billroth életrajza (angolul)
  • Festmény Theodor Billrothról műtét közben[halott link]
  • Wolfgang Genschorek: Wegbereiter der Chirurgie. Johann Friedrich Dieffenbach, Theodor Billroth, Hirzel Leipzig 1982
  • Wilhelm Hartel, Hans-Jürgen Peiper: Das Theodor-Billroth-Geburtshaus in Bergen auf Rügen. Ursprung - Lebensweg - Gedenkstätte, Wallstein-Verlag 2010, ISBN 978-3-8353-0645-5
  • Ernst Kern (Hrsg.): Theodor Billroth. 1829–1894; Biographie anhand von Selbstzeugnissen. Urban & Schwarzenberg München 1994, ISBN 3-541-16531-6.
  • Hans-Jürgen Peiper: Das Langenbeck-Virchow-Haus im Spiegel der Geschichte der Deutschen Gesellschaft für Chirurgie Einhorn-Presse Verlag 2001, ISBN 978-3-88756-821-4
  • Helmut Wyklicky: Unbekanntes von Theodor Billroth. Eine Dokumentation in Fragmenten, Österreichische Akademie der Wissenschaften Wien 1993, ISBN 3-7001-2073-7
  • Felicitas Seebacher: „Der operierte Chirurg“. Theodor Billroths Deutschnationalismus und akademischer Antisemitismus. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 54, 4 (2006) 317–338.
  • Felicitas Seebacher: „Das Fremde im ´deutschen` Tempel der Wissenschaften“. Brüche in der Wissenschaftskultur der Medizinischen Fakultät der Universität Wien (= Österreichische Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Klasse. Veröffentlichungen der Kommission für Geschichte der Naturwissenschaften, Mathematik und Medizin 65, Wien 2011).
  • Angol nyelvű irodalomjegyzék és életrajzi adattár
Nemzetközi katalógusok
  • Németország Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap