Thomas J. Sargent

Thomas John Sargent
Született1943. július 19. (80 éves)
Pasadena, Kalifornia, USA
Állampolgárságaamerikai[1][2][3]
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozásaközgazdász
Iskolái
  • Harvard Business School
  • Kaliforniai Egyetem
  • Monrovia High School
  • Pennsylvaniai Egyetem
Kitüntetései
  • Distinguished Fellow of the American Economic Association
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • honorary doctor of HEC Paris
  • Fellow of the Econometric Society (1976)[4]
  • Erwin Plein Nemmers Prize in Economics (1996)[5]
  • a Stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktora (2001)
  • Clarivate Citation Laureates (2008)[6]
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (2011)[7]
  • NAS Award for Scientific Reviewing (2011)[8]

  • weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas John Sargent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Thomas John Sargent (Pasadena, Kalifornia, 1943. július 19. –) amerikai közgazdász, aki elsősorban makroökonómiai, monetáris gazdasági és ökonometriai kérdésekkel, gazdasági idősorok elemzésével foglalkozik. Munkásságáért 2011-ben a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntették ki Christopher A. Sims-szel közösen.

Élete

1964-ben diplomázott a Kaliforniai Egyetemen és 1968-ban a Harvard Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát. Ezt követően számos egyetemen tanított: Pennsylvaniai Egyetem (1970–1971), Minnesota Egyetem (19711987), Chicagói Egyetem (1991–1998), Stanford Egyetem (1998–2002) és Princetoni Egyetem (2009). Jelenleg a New York Egyetem professzora, közgazdaságtant és üzleti tanulmányokat oktat. 1976 óta az Amerikai Ökonometriai Társaság (Econometric Society) tagja.

1983-ban megválasztották az amerikai művészeti és tudományos akadémia tagjának.[9] 1987 óta a Stanford Egyetemen belül működő Hoover Institution kutatója.

Munkássága

Elsősorban makroökonómiai, monetáris gazdasági és ökonometriai kérdésekkel foglalkozik, az ún. racionális várakozások elméletének egyik úttörője. Az elmélet szerint a politikusok nem tudják hatásosan befolyásolni a gazdaságot előre megjósolható intézkedések révén, mert azokat a gazdasági szereplők racionálisan beépítik tevékenységükbe. Sargent elsősorban új matematikai eljárásokkal járult hozzá az elmélet fejlődéséhez, amelyek segítették az elmélet ökonometriai modelljeinek pontosítását.[10]

Neil Wallace-al közösen fejlesztették ki a racionális elvárások egyensúlyi elméletének egyik specifikus modelljét (saddle path stability characterization.

2011-en a legtöbbet hivatkozott közgazdászok listáján a 17. helyet foglalta el.[11]

Kitüntetései

2011-ben megkapta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának egyik diját, amiért könnyen hozzáférhető formában foglalta össze a szakterületén folyó kutatásokat (NAS Award for Scientific Reviewing).[12] Ugyanazon év szeptemberében megkapta a CME Group-MSRI díját innovatív kvantitatív kutatásaiért (Innovative Quantitative Applications).[13] 2011. október 10-én jelentette be a svéd központi bank, hogy Christopher A. Sims-el közösen neki ítélte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A közlemény szerint ezzel akarták elismerni "a makroökonómiai ok-okozatok területén folytatott empirikus kutatásait".[14]

Publikációi

  • Sargent, Thomas J. (1971). „A Note on the Accelerationist Controversy”. Journal of Money, Credit and Banking 3 (3), 721–25. o, Kiadó: Blackwell Publishing. DOI:10.2307/1991369.  
  • Sargent, Thomas J. and Neil Wallace (1973). „The Stability of Models of Money and Growth with Perfect Foresight”. Econometrica 41 (6), 1043–48. o, Kiadó: The Econometric Society. DOI:10.2307/1914034.  
  • Sargent, Thomas J.. Macroeconomic Theory. New York: Academic Press (1979, 1987). ISBN 0-126-19750-4 
  • Sargent, Thomas J. and Lars P. Hansen (1980). „Formulating and Estimating Dynamic Linear Rational Expectations Models”. Journal of Economic Dynamics and Control 2 (1), 7–46. o. DOI:10.1016/0165-1889(80)90049-4.  
  • Sargent, Thomas J. and Neil Wallace (1981). „Some Unpleasant Monetarist Arithmetic”. Federal Reserve Bank of Minneapolis Quarterly Review 5 (3), 1–17. o.  
  • Sargent, Thomas J. (1983). “The Ends of Four Big Inflations” in: Inflation: Causes and Effects, ed. by Robert E. Hall, University of Chicago Press, for the NBER, 1983, p. 41–97.
  • Sargent, Thomas J.. Dynamic Macroeconomic Theory. Harvard University Press (1987). ISBN 0-674-21877-9 
  • Sargent, Thomas J. and Albert Marcet (1989). „Convergence of Least Squares Learning Mechanisms in Self-Referential Linear Stochastic Models”. Journal of Economic Theory 48 (2), 337-368. o. DOI:10.1016/0022-0531(89)90032-X.  
  • Sargent, Thomas J. and Albert Marcet (1989). „Convergence of Least Squares Learning in Environments with Hidden State Variables and Private Information”. Journal of Political Economy 97 (6), 251. o. DOI:10.1086/261603.  
  • Sargent, Thomas J. and Lars Ljungqvist. Recursive Macroeconomic Theory. MIT Press (2000, 2004). ISBN 0-262-12274-X 
  • Sargent, Thomas J. and Lars Hansen (2001). „Robust Control and Model Uncertainty”. American Economic Review 91 (2), 60–66. o. DOI:10.1257/aer.91.2.60.  

Magyarul megjelent művei

  • Infláció és a racionális várakozások; ford. Szabó-Bakos Eszter; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Közgazdasági kiskönyvtár)

Jegyzetek

  1. Nobel prize for economics awarded to two Americans, 2011. október 10.
  2. Thomas Sargent and Christopher Sims win 2011 economics Nobel prize, 2011. október 10.
  3. 2011 economics Nobel prize winners: Thomas Sargent and Christopher Sims, 2011. október 10.
  4. https://www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/current, 2023. április 6.
  5. http://www.nemmers.northwestern.edu/economics.html, 2017. március 9.
  6. https://clarivate.com/citation-laureates, 2023. szeptember 23.
  7. Thomas J. Sargent Facts (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2017. február 23.)
  8. https://www.nasonline.org/programs/awards/scientific-reviewing.html
  9. Book of Members, 1780–2011: Chapter S. American Academy of Arts and Sciences. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
  10. Interview with Thomas Sargent – The Region – Publications & Papers | The Federal Reserve Bank of Minneapolis. Minneapolisfed.org. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
  11. Economist Rankings at IDEAS. Ideas.repec.org. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
  12. NAS Award for Scientific Reviewing. National Academy of Sciences. [2011. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 27.)
  13. 2011 CME Group-MSRI Prize
  14. The Prize in Economic Sciences 2011. Nobelprize.org, 2008. december 10. (Hozzáférés: 2011. október 10.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thomas J. Sargent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Thomas J. Sargent személyes honlapja. New York University. [2011. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  • A svéd központi bank elemzése a 2011-es közgazdasági Nobel-emlékdíj két díjazottjának tudományos eredményeiről (angolul). nobelprize.org. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  • Thomas J. Sargent – IDEAS/RePEc (angolul)


Sablon:A 2011. évi Nobel-díj kitüntetettjei
  • m
  • v
  • sz
A 2011. évi Nobel-díj kitüntetettjei
kémiai
irodalmi
béke
fizikai
orvosi
közgazdasági
USA Christopher A. Sims  • USA Thomas J. Sargent
Teljes lista · 02 · 03 · 04 · 05 · 06 · 07 · 08 · 09 · 10 · 11 · 12 · 13 · 14  · 15 · 16  · 17 · 18  · 19 · 20
Sablon:KözgazdaságiNobelDíj2001-2025
  • m
  • v
  • sz
2001: Akerlof, Spence, Stiglitz · 2002: Kahneman, Smith · 2003: Engle, Granger · 2004: Kydland, Prescott · 2005: Aumann, Schelling · 2006: Phelps · 2007: HurwiczMaskinMyerson · 2008: Krugman · 2009: Ostrom, Williamson · 2010: Diamond, Mortensen, Pissarides · 2011: Sargent, Sims · 2012: RothShapley 2013: Fama, Hansen, Shiller •  2014: Tirole •  2015: Deaton •  2016: Hart, Holmström •  2017: Thaler •  2018: Nordhaus, Romer •  2019: Banerjee, Duflo, Kremer •  2020: Milgrom, Wilson •  2021: David Card, Joshua Angrist Guido Imbens •  2022: Ben Bernanke, Douglas Diamond, Philip Dybvig  • 2023: Claudia Goldin
A teljes lista · (1969–1975) · (1976–2000)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJbCHYrtMDdwRCbhpKK68C
  • VIAF: 34492171
  • LCCN: n78082475
  • ISNI: 0000 0001 0886 387X
  • GND: 118751298
  • SUDOC: 029798655
  • NKCS: jn20020722243
  • BNF: cb121347275
  • BNE: XX1053490
  • KKT: 00474431
  • BIBSYS: 90068470
  • MGP: 195025
  • Közgazdaságtan Közgazdaságtani portál
  • USA USA-portál