Tiszapéterfalva

Tiszapéterfalva (Пийтерфолво)
Református templom
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Tiszapéterfalva község
Rang	falu
Alapítás éve	1500
Polgármester	Oroszi József
Irányítószám	90354
Körzethívószám	+380 03143
Testvértelepülései	Lista Tamási
Népesség
Teljes népesség	2016 fő (2001)[1] +/-
Magyar lakosság	1937
Népsűrűség	0,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	9,155 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 42″, k. h. 22° 56′ 03″48.061666666667, 22.93416666666748.061667°N 22.934167°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 42″, k. h. 22° 56′ 03″48.061666666667, 22.93416666666748.061667°N 22.934167°E
Tiszapéterfalva Pozíció Kárpátalja térképén
Tiszapéterfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszapéterfalva témájú médiaállományokat.

Tiszapéterfalva (ukránul Пийтерфолво [Pijterfolvo], korábban Петрове [Petrove]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől 22 km-re (légvonalban 14 km-re) délnyugatra, Tiszabecstől 8 km-re délkeletre, a Tisza bal partján fekszik.

Története

1220-ban Villa Petur néven említik először. Már az őskorban lakott volt, határában őskori település nyomaira bukkantak. 1717-ben a tatárok elpusztították, ezután ruszinokat telepítettek ide. 1910-ben 824, túlnyomórészt magyar lakosa van. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. Tiszafarkasfalva, Tiszabökény, Forgolány és Tivadarfalva is hozzá tartozik.^[forrás?] A 2001-es népszámlálás szerint 2016 lakosából 1937 (96%) magyar.^[2]

Lakatlan külterületéből mintegy 0,1 négyzetkilométernyi terület maradt a trianoni döntéssel Magyarország jelenlegi területén, ez a mai Magyarországon az egyetlen olyan földdarab, amely valaha Ugocsa vármegyéhez tartozott.^[3] Ez a csekély terület ma feltehetőleg Magosliget közigazgatási területének része.

Nevezetességek, turizmus

• 1700-as években épült református templom
• Emlékmű az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharc 91 falubéli kuruc katonájának
• Emlékmű a II. világháború és a sztálinizmus mártírjainak
• Szűz Mária szobor
• Péterfalvai Képtár a György Endre-kastélyban
• sportkomplexum
• vidámpark
• vendégházak
• szabadtéri színpad

Hitélete

A település lakossága zömmel református, egyháza az 1640-ben keletkezett. Pár éve felépült a görögkatolikus templom a Jehova tanúi imaház közvetlen szomszédságában. Az ortodox felekezet kezdeményezésére felállították Szűz Mária szobrát.

Kulturális élet

• 600 fős művelődési otthon
• magyar tannyelvű óvoda, Kölcsey Ferenc Általános- és Középiskola
• Péterfalvai Művészeti Iskola, melyben hangszeres, ének, tánc, tánckoreográfia, valamint képzőművészeti képzés folyik
• hagyományőrző csoportok
• Péterfalvai Képtár, Kárpátalja festőinek alkotásaival
• Tiszaháti Munkácsy Mihály Művésztábor
• Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei és Tánc Fesztivál
• Kárpátaljai Magyar Történelmi Jurtatábor
• Tiszapéterfalvi Néptánc és Népzenei tábor

Társadalmi szervezetek

• Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület
• Pro Patria Magyarságért Civilszervezet.

Híres emberek

A településen született:

• Komáromy András (1861–1931) történész, levéltáros, az MTA tagja
• Kiss Ferenc (1928 -1987) Magyarországon elhunyt irodalomtörténész, kritikus, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Tisztelői a helyi magyar középiskola falán emléktáblát helyeztek el

Egyéb kötődés, látogatás:

• György Endre (1848–1927) Magyarország egykori földművelésügyi minisztere, közgazdasági író az MTA tagja kastélyt épített itt és nyári laknak használta azt
• A községben megfordult Móricz Zsigmond, Bartók Béla és Balogh Edgár.

A községi tanács címe

• magyarul: 90354 Nagyszőlősi járás, Tiszapéterfalva, Rákóczi u. 137.
• ukránul: 90354, с. Пийтерфолво, вул. Раковці, 137
• Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803143)-3-232-2

Testvérvárosai

Tiszapéterfalva testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Ukrajna	Tivadarfalva	Kárpátalja

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

Jegyzetek