Toledo (Spanyolország)

Ez a szócikk a spanyol városról szól. Hasonló címmel lásd még: Toledo (egyértelműsítő lap).

Toledo
Toledo látképe
Toledo címere Toledo zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Kasztília-La Mancha
Tartomány	Toledo tartomány
Comarca	Comarca de Toledo
Rang	spanyol község
Székhely	Toledo city
Polgármester	Milagros Tolón (PSOE, 2015–)
Irányítószám	45001-45009
Testvérvárosok	Lista Aachen (1985. január 26. – ) Agen Corpus Christi Damaszkusz Guanajuato (1978–) Havanna Iráklio Nara Safed Toledo Veliko Tarnovo (1983. március 25. – ) Santiago del Estero Moyobamba Empoli Teggiano Veliko Tarnovo kistérség (1983. március 25. – )
Népesség
Teljes népesség	86 070 fő (2023)[1]
Népsűrűség	354,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	529 m
Terület	232,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′39.866666666667, -4.033333333333339.866667°N 4.033333°WKoordináták: é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′39.866666666667, -4.033333333333339.866667°N 4.033333°W
Toledo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toledo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Toledo város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. A Toledói főegyházmegye székhelye, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Lakosainak száma 83 459 fő volt 2016-ban.

Toledót egyrészt úgy ismeretes, mint a három kultúra városa, mivel a Córdobai Kalifátus részekeként az uralkodó muszlimok mellett keresztények és zsidók is szabadon élhettek és alkothattak a városban, másrészt, mint a spanyol császárváros, mivel itt volt a székhelye I. Károly spanyol királynak, aki V. Károly néven német-római császár is volt, és kora egyik leghatalmasabb államférfija. A város neve a római kori Toletum névből származik, ami a klasszikus latin tollitum alakváltozata, melynek jelentése felemelkedett.

Több ismert arab és spanyol tudós és művész mellett itt alkotott El Greco világhírű görög festő is.

Fekvése

Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.

Éghajlat

A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy. Ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár, nem ritkán állandósul 40 fok feletti hőmérséklet. Télen nyílt égbolt alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet olykor -10 C fok közelébe zuhan, és havazás is előfordulhat. Kevés a csapadék, az is többnyire tavasszal és ősszel hull, így a növényzet szinte félsivatagi.^[forrás?]

Történelme

Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, szvébek és vizigótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.

Műemlékek

• Katedrális, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90m magas.
• San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.
• Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco
• Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével
• Szent Bertalan-templom, középkori eredetű templom, később átépítették
• Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült.
• Galiana-palota: a 11. századból származik.
• Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne
• Alcázar. A 3.században Római palota volt^[2]; a 16. században királyi palotává építették át. A polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne.
• Középkori városkapuk
• Középkori hidak (Szent Márton híd)

Nagyítás

Toledo esti fényekben

Múzeumok

• Museo de Santa Cruz
• Casa-Museo de El Greco
• Museo Duque de Lerma

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Toledo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X