Torii

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A torii (鳥居) tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vezető utat jelöli, de egyéb szent helyeken is megtalálhatók: például hegyek lábánál (Fudzsi).

A torii választóvonal, szimbolikus határ a hétköznapi világ és az azon túli föld, az emberek és az istenek, a kamik világa között.

Az írásjegyek

A torii szót a „madár” (鳥, tori) és az „ól” (居, i) kandzsival (kínai írásjegyekkel) írják. Miértjére több elképzelés is létezik:

1. eredetileg az áldozati kakasok ülőhelyei lettek volna;
2. a sintóban a madarak az istenek hírnökei és ezért a név;
3. a tori iru (取り入る) kifejezésen alapul: „haladj keresztül és lépj be”.

A torii felépítése

Számos változata létezik, de mind visszavezethető az alábbiakra: két hengeres oszlopon nyugvó gerenda, amely túlnyúlik rajtuk, alatta pedig egy rövidebb „keresztgerenda”. Színe leginkább cinóberpiros. Hagyományosan fából és kőből épül, de egyre gyakrabban használnak fémet, betont, műanyagot stb.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Torii témájú kategóriát.

Ez a Japánnal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!