Turjanski

Turjanski
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Vrhovine
Jogállás	falu
Irányítószám	53223
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	26 fő (2021. aug. 31.)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	820 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 44° 47′ 13″, k. h. 15° 30′ 56″44.7869, 15.515644.786900°N 15.515600°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 13″, k. h. 15° 30′ 56″44.7869, 15.515644.786900°N 15.515600°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Turjanski falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.

Fekvése

Otocsántól légvonalban 24 km-re, közúton 28 km-re, községközpontjától 12 km-re délkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főúttól délre fekszik.

Története

A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el, az otocsáni határőrezredhez tartoztak. Templomukat középkori eredetűnek tartják, melyet a bevándorlás után már pravoszláv templomként újítottak meg. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 857, 1910-ben 978 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 111 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
857	860	838	1.021	1.123	978	1.056	989	570	565	543	428	342	269	82	111

Nevezetességei

A Legszentebb Istenanya Mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma egy domb tetején áll. A szerb betelepülés után, valószínűleg a 18. század második felében épült. Harangtornyában eredetileg két harang volt. A templom a második világháborúban nem károsodott, de a háború után a karbantartás hiánya miatt állapota egyre romlott. A nyitott templomban szabadon járt a szél, amely megbontotta a tetőt. Egy idő után a gerendák beszakadtak és az épület tető nélkül maradt. A toronyban maradt egyetlen harangja 1955 körül tűnt el. A templom ma is tető nélkül, csupasz falakkal áll. A Gornje Vrhovinei parókiához tartozik.
A falu területén két régi várrom is található, a templom feletti Turan és Bacenovac romjai. A Turjanski és Trnavac között található Bacenovacot Kulinának is nevezik. Ennek már csak a föld felszínén még kivehető kontúrjai láthatók. Turan a középkori Korbava harmadik legnagyobb vára volt. Romjai a templom feletti Trojangradnak nevezett helyen találhatók.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf