Ugariti nyelv
| ugariti nyelv | |
 | |
| Beszélik | kihalt |
| Terület | Észak-Szíria |
| Színhelye és használata | Ugarit |
| Beszélők száma | 0 fő |
| Nyelvcsalád | afroázsiai nyelvcsalád sémi nyelvek középsémi nyelvek északnyugati sémi |
| Ágak | arámi kánaáni |
| Írásrendszer | ugariti ábécé |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | uga |
| ISO 639-3 | uga |
 | |
| A sémi nyelvek elterjedése. A középsémi nyelvek északi részén látható a piros folttal jelölt Ugarit. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ugariti nyelv témájú médiaállományokat. | |
Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata. Használata az i. e. 14. század elejétől bizonyított, és Ugarit i. e. 1180–1170 körüli elpusztulásáig követhető. 1928-ig teljesen ismeretlen volt, ekkor Rasz-Samra feltárásával kerültek elő a helyi – mint később kiderült, ugariti – levéltár dokumentumai. Más helyről egyelőre ismeretlen, mert saját nyelvükön és saját írásrendszerükkel (ugariti ábécé) csak helyben írtak. A nemzetközi diplomáciában az akkor elterjedt akkádot használták. Amióta az ugariti nyelvet megfejtették, már hieroglif és ékírásos dokumentumokban is felismerhetőek az ugariti elemek.
Hangtana
Az ugariti írás 28 darab hangzót különít el, amelyek eredetileg mind mássalhangzók, illetve félhangzók voltak. Az idők során néhány magánhangzóval is kibővült a lista. A mássalhangzóírás miatt a nyelv fonetikája kevéssé ismert. A korábbi ékírásokban a fonetikus jelek szótagjelek, amelyek tájékoztatást adnak a kiejtendő magánhangzóról is. Az ugariti ábécébe csak mássalhangzóval kezdődő szótagjelek kerültek be, ahol minden mássalhangzót egy karakter jelöl kiejtési segédlet nélkül. A mt (= halál) szó lehetett mat, met, mot vagy mut ejtésű is.
| labialis | interdentalis | dentalis/alveolaris | palatalis | velaris | uvularis | pharingealis | glottalis | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| normál | nyomatékos | |||||||||
| nasalis | m | n | ||||||||
| zárhang | zöngétlen | p | t | tˤ | k | q | ʔ | |||
| zöngés | b | d | ɡ | |||||||
| réshang | zöngétlen | θ | s | sˤ | ʃ | x | ħ | h | ||
| zöngés | ð | z | ðˤ | ʒ | ɣ | ʕ | ||||
| trill | r | |||||||||
| approximant | l | j | w | |||||||
Névmások
| singularis | pluralis | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| én | te | ő | mi | ti | ők | |||||||
| m | f | m | f | m | f | m | f | m | f | m | f | |
| normál alanyeset | ank / an | at | hw | hy | hm | hn | ||||||
| rendhagyó alanyeset | hwt | hyt | ||||||||||
Mutató névmás: hnd.
Az igeragozás ismeri a befejezett és folyamatos igék megkülönböztetését. Különlegessége, hogy a cselekvést végző személy neme szerint is különálló, hím- és nőnemű igeragozás is van.
Források
- ugaritic grammar
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 133-146.
A nyelvek portálja
Ókorportál
